Munkatársak motiválása – kire mi hat vajon?
2021-10-27
Csapatépítés, az összetartó erő
2021-12-29
Az elégedett és motivált munkaerő létszükséglet egy sikeres vállalkozásban. A motiváció azonban könnyen elmúlhat, ha nem fordítunk kellő figyelmet munkatársainkra, szépen lassan elindulhatnak a kiégés útján. Ennek elkerülése az egyik legfontosabb feladata egy vállalkozásnak, ha hosszútávon szeretné megőrizni motivált és termelékeny munkatársait.
Mi is az a kiégés?
A kiégés, vagy gyakran használt eredeti angol megnevezése, a burnout szindróma egy lassan végbemenő, és rendkívül káros folyamat. Káros a munkavállaló mindennapjaira nézve, és a vállalkozás teljesítményére nézve is. A kiégést legegyszerűbben úgy fogalmazhatjuk meg, hogy valaki elveszti a motivációját, a munkakedvét, céljait és úrrá lesz rajta a reménytelenség érzése. Definícióját a problémát elsőként felismerő Herbert G. Freudenberger pszichológus alkotta meg 1974-ben, mely így szól:
„Krónikus emocionális megterhelés, stressz nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.”
Freudenberger a burnout szindrómát krízisintervenciós központokban, segítő munkakörökben dolgozók (egészségügyi dolgozók, terapeuták, szociális munkások stb.) körében figyelte meg, és a velük végzett megfigyelések alapján határozta meg a kiégést. Azóta többen is kutatták a témát, és megfigyelték, hogy más foglalkozású embereket is éppen úgy érinthet a kiégés szindróma, mint a segítő munkakört betöltőket.
A kiégés folyamata
A kiégést nem úgy kell elképzelni, hogy a motivált, pozitív szemléletű munkatársunk holnap életuntan, motivációját elveszítve jön be dolgozni. A kiégés egy hosszú távú folyamat, melynek különféle szakaszai vannak. A folyamat hosszát nagyban befolyásolja, hogy az érintett személyek milyen személyiséggel rendelkeznek, mennyire vannak tisztában önmagukkal, képességeikkel.
Tulajdonképpen a munkába álláskor már elkezdődik a kiégés folyamata. Egy bizonyos szintig ez teljesen természetes és nem okoz problémát. Teljesen természetes, ha egy új munkahelyen a kezdeti erős, sőt túlzó motiváció elkezd csökkenni, és egy egészséges, normális hozzáállás váltja fel a helyét. Amennyiben ez így is marad, nem okoz semmiféle problémát. Ha tovább romlik a helyzet, könnyű elindulni a lejtőn, és végig menni a kiégés szakaszain. Segítség nélkül sokszor nehéz megállni, és visszatalálni a motivált mindennapokhoz.
A kiégésnek Edelwich Brodsky és Georg E. Becker szerint öt különböző szakasza van, melyek leírják a kiégés folyamatát.
Az öt szakasz a következő:
- Idealizmus szakasza
- Realizmus szakasza
- Stagnálás, vagy kiábrándulás szakasza
- Frusztráció szakasza
- Apátia szakasza
Az idealizmus szakaszában még minden tökéletes, ez az első idők egy új munkahelyen. Ilyenkor igyekszünk a legjobb arcunkat mutatni, mindent elvállalni, és hatalmas motivációnk van. Ez a túlzott motiváció, megfelelési kényszer idővel, mikor már biztosnak érezzük helyünket az új munkahelyen, teljesen természetes, hogy csökken.
Ekkor lépünk át a realizmus szakaszába, mely a legjobb állapot egy munkahelyen. Jól érezzük magunkat, jó a kapcsolat a kollégákkal, elvégezzük a feladatainkat és ha kell újakat is vállalunk. Motiváltak, proaktívak és nyitottak vagyunk.
A harmadik fázis a stagnálás, vagy kiábrándulás szakasza. Nem akarunk már új dolgokat megtanulni, a kötelező minimumot nyújtjuk.
A frusztráció szakaszában egyre csak a negatívat látjuk a munkahelyünkben, minden nap egy kínszenvedés. Egyre idegesítőbbé válnak a partnerek, munkatársak.
Ezután következik az apátia szakasza, mely a kiégés legutolsó fázisa, a teljes érdektelenség. Ilyenkor nem csak elvesztettük érdeklődésünket minden iránt, de már abban sem hiszünk, hogy ezen bármivel is változtatni tudnánk.
A burnout okai
A kiégésnek sokféle oka lehet, és kialakulását a személyiségünk is nagyban befolyásolja. Külső és belső tényezők egyaránt szerepet játszanak a kialakulásában. A leggyakrabban a folyamatosan magas teljesítménykényszer okozta munkahelyi stressz váltja ki. Az állandóan magas teljesítmény elvárás nagy terhet jelent mindenkinek. Ha nem tudjuk kezelni, nem tudunk megfelelően megküzdeni vele, előbb utóbb kikezdi lelki egészségünket, egyensúlyunkat.
A kiégés különösen nagy veszélyt jelent azokra, akik nagyon magas elvárásokat állítanak saját magukkal szemben is. Ha túl magasra rakjuk a lécet magunkkal szemben és nem tudjuk minden esetben elérni a céljainkat, a folyamatos kudarcoktól igen nagy valószínűséggel elindulunk a burnout útján. (De a kudarcot vezetőként akár előnyödre is fordíthatod. Olvasd el, hogyan!)
Hogyan ismerd fel a jeleket?
A problémákat akár saját magadon, akár munkatársaidon, beosztottjaidon is észre lehet venni, ha figyelsz a kiégés jeleire. Minél előbb észreveszed a problémát, annál könnyebben tehetsz ellene, ezért nagyon fontos figyelni rá. A stagnálás szakaszából sokkal könnyebb valakit visszairányítani a helyes útra, mint a teljes apátiába esett emberen segíteni.
A leggyakrabban előforduló tünetek többek között a teljesítmény csökkenés, a személyiségben megmutatkozó változások (cinikus viselkedés, negatív életszemlélet, túlzott érzékenység), állandó fáradtság, zárkózottság, visszahúzódó viselkedés, alacsony önértékelés, intolerancia, megfelelési kényszer. Ha rendszeresen hazaviszed a munkahelyi gondokat, mindig csak a munkádról beszélsz és negatív hangnemben, szinte biztosan érint a kiégés.
Kiégés megelőzése
A kiégést a legjobb megelőzni. A prevenció elsősorban a munkahely feladata, hogy felismerje a veszélyeket, és igyekezzen megelőzni a kialakulását. A megelőzés azonban nem hárulhat csak a munkáltatóra, vagy a munkavállalóra, mindkettőjüknek tenni kell azért, hogy a burnout szindróma kialakulása elkerülhető legyen.
Munkáltatóként fontos az átláthatóság, a biztonságérzet megteremtése, a motiváció fenntartása. A motiváció azonban nem csak anyagi jellegű lehet, sőt, általában nem a pénz az elsődleges motiváló erő az embereknél. Néha többet ér egy dicséret, egy jó szó a pénznél. Meg kell teremteni a munkavégzés megfelelő körülményeit, biztosítani kell elérhető célokat, a továbbfejlődés lehetőségét.
Meg kell hallgatni a munkatársakat, kikérni a véleményüket. Az új munkatársakat segíteni kell beilleszkedni, meg kell találni a helyüket. Fontos, hogy a munkahely ne csak a munkavégzés helyszíne legyen, hanem közös élmények, események helyszíne is. A csapatépítő rendezvények, a közös munkahelyi programok remek eszközök a kiégés megelőzésében.
Munkavállalóként fontos, hogy tisztában legyünk önmagunkkal, a képességeinkkel. Az önismeret sokat segíthet abban, hogy elkerüljük a kiégést. Ha reális, elérhető célokat tűzünk ki magunk számára, folyamatos sikerélményben lehet részünk, motiváltak maradunk. Meg kell találni azokat a tevékenységeket, amelyek feltöltenek, kikapcsolnak. A pihenés valóban pihenés legyen, és ne a munkára gondoljunk állandóan. A munkahelyen is kell egy kis kikapcsolódás, egy közös kávézás, teázás a munkahelyen is bármikor feltölthet energiával.
Kiégés kezelése a különböző szakaszokban
A kiégés elkerülése könnyebb, mint a kiégés kezelése. Bár úgy tűnik, hogy munkába álláskor nem szükséges még a kiégésre gondolni, de a frissen felvett munkaerő hajlamos túlzásba esni, ezért már az idealizmus szakaszában oda kell figyelni. Ha ezzel nem foglalkozunk, könnyen túlzott elvárásokat állíthat maga elé az új munkatárs, ami egyenes út a kiégés további szakaszaihoz. Egy új munkatárs érkezésekor fontos a beillesztés folyamatának nyomon követése, támogatása, útjának egyengetése.
A realizmus szakasza a legkedvezőbb mind a munkáltató, mind a munkavállaló számára. Itt ugyan nem szükséges klasszikus értelemben véve kezelni a problémát, hiszen valójában nincs probléma. Ezt az állapotot azonban mindenképpen fenn kell tartani. Az elismerések (anyagi és erkölcsi), a megfelelő motiváció kialakítása, a szakmai továbblépési lehetőség biztosítása, új ismeretek elsajátításának lehetősége mind segítik ezt az optimális állapotot fenntartani.
A kiábrándulás, vagy stagnálás szakaszában fontos biztosítani a segítséget ahhoz, hogy új erőre kapjon a munkavállaló. Egy új munkakör, több lehetőség, tréningek, gyakoribb elismerés nagy segítséget jelenthet ilyenkor. A munkavállalónak ilyenkor fontos megismerni önmagát, meg kell tanulni a stresszt kezelni. Az elegendő pihenés, rendszeres táplálkozás, kikapcsolódás szintén segítséget jelenthet ebben a szakaszban.
A frusztráció és az apátia szakaszában a túlterheltség megszüntetése, teljesen új, érdekesebb feladatkör kiválasztása jelenthet segítséget. Ebben a két szakaszban már érdemes külsős segítséget, egy megfelelően képzett szakember segítségét kérni. Ezekben a szakaszokban már szükség lehet arra, hogy az érintettek komolyabb lelki segítséget kapjanak, hogy mind a magánéletükben, mind a munkahelyükön megtalálják a lelki egyensúlyt.
A kiégés, vagy burnout szinte minden munkakörben kialakulhat. Napjainkra a fokozott munkatempó, az állandóan magas teljesítménykényszer jellemző. Fontos, hogy figyelj oda a jelekre, és ha úgy érzed, kérj segítséget egy szakembertől! Az ideális egyensúly megtalálása mind a munkavállaló, mind a munkáltató érdeke, ezért nem szabad nem figyelni a burnout probléma veszélyeire.
További olvasnivaló: 3 tévhit a kiégésről, amit minden vezetőnek ismernie kell
Olvass bele legújabb könyvembe: A motivált munkatárs létezik
Csatlakozz a TeamGuide Vezetői Clubhoz!
Olvass további cikkeket szervezetfejlesztés témában:
Olvass bele a könyvembe: A motivált munkatárs létezik
Szeretnéd megérteni az embereid működését?
Szeretnéd, ha az embereid valódi szövetségeseid lennének?
Szeretnél sikeres és szerethető vezetővé válni?
CSATLAKOZZ TE IS AZ ORSZÁG EGYETLEN VEZETÉSPSZICHOLÓGIAI AKADÉMIÁJÁHOZ!
