A kiégés, vagy más néven a burnout nem egyik pillanatról a másikra kialakuló probléma. Fokozatosan, lépésről lépésre jön létre a jelenség, a kiégés szakaszai egymásra épülnek. A kiégés definiálása Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus kutató nevéhez fűződik, aki így fogalmazta meg a problémát:
“A szindróma krónikus emocionális megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok elvesztésével jár, s melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök jellemeznek.”
Freudenberger elsőként az krízisintervenciós központokban dolgozóknál, egészségügyi alkalmazottaknál figyelte meg a kiégés szakaszait, olyan személyek vizsgálatával, akik jellemzően komoly kihívásokkal néznek szembe minden nap. A kiégést azóta már többen, többféleképpen is definiálták, és számos más munkakörben is kimutatták a burnout szindrómát.
A kiégés szakaszai, a kiégés kialakulásának lépései
Edelwich Brodsky és Georg E. Becker elmélete szerint a kiégés szakaszai öt fázisból állnak. Eredeti megfigyeléseiket a segítő-kliens kapcsolatok vizsgálata során állapították meg, amely azonban nem csak az általuk vizsgált munkakörökben figyelhető meg.
- Az első fázis az idealizmus szakasza. Kezdetben nagy lelkesedéssel, teljes odaadással dolgoznak, és nagyon fontos számukra a pozitív visszajelzés, a segítségük elismerése, a kollegákkal való intenzív kapcsolattartás. Klienseikkel kapcsolatos kudarcaikat saját személyiségük kudarcaként élik meg, személyiségüket a munkájukkal, feladataikkal, klienseik problémáival azononosítják. Fokozatosan elmosódik a határ a saját életük és a munkahelyi életük között.
- A kiégés második szakaszát a realizmus fázisának hívják, mely tulajdonképpen az egészségesnek mondható munkahelyi magatartás. A második fázisban lévő a szakmája iránt elhivatott, lelkiismeretesen végzi a dolgát, képes együtt dolgozni a munkatársaival. Nyitott a kreatív tervek, irányzatok befogadására, de igyekszik különválasztani munkáját és kliensei problémáit a magánéletétől.
- A burnout harmadik szakasza a stagnálás, vagy kiábrándulás. Csökken a teljesítmény, az érdeklődés és az újra való fogékonyság, a nyitottság. A szakmájával, feladataival, kliensekkel kapcsolatos érdeklődés a minimálisan szükségesre korlátozódik. A munkatársakkal való kapcsolattartás gyakran terhes, szükséges rosszá válik és sok esetben csak saját viselkedésének megerősítésére szolgálnak.
- A negyedik szakasza a kiégésnek a frusztráció szakasza. Egyre inkább visszahúzódóvá válnak a negyedik fázisban lévők, feladataikban, munkájukban egyre több negatívat fedeznek fel. A kliensekről lekezelő módon beszél (pl.: partner helyett ügyfelek lesznek). Egyre gyakrabban teszik fel maguknak a kérdést, hogy minek csinálják a munkájukat, kétségbe vonják annak értelmét és értékét. Kilátástalan szélmalomharcnak tűnik minden munkában töltött nap. Egyre idegesítőbbé válnak a kliensek.
- Az ötödik fázis az apátia szakasza. A minimumra korlátozódik a munkával, feladatokkal, kliensekkel kapcsolatos interakció. A munkatársakat kerüli, a kliensekkel ellenségessé válik. Nem hisz benne, hogy változtathatna jelenlegi helyzetében.
Mit lehet tenni a kiégés szakaszainak elkerülése ellen?
A kiegés elkerülését a preventív, azaz megelőző módszerekkel lehet elérni, mielőtt még kialakulnának a kiégés szakaszai. Ez elsősorban a munkáltató feladata kell, hogy legyen. Ehhez fontos tudatosítani magunkban a probléma lehetőségét, és kidolgozni azt, hogyan, milyen módon lehet elkerülni a kiégés szindróma kialakulását.
A megelőző módszerek között nagyon fontos az általános és személyes motiváció fenntartása. Fontos figyelni a dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésére, szakmai fejlődésük támogatására. A kiégés szakaszainak jelentkezésekor a beavatkozás, segítségnyújtás elengedhetetlen a hosszú távú sikeres munkavégzés érdekében.
Olvass bele legújabb könyvembe: A motivált munkatárs létezik

Csatlakozz a TeamGuide Vezetői Clubhoz!

A TeamGuide Vezetői Club közösséget teremt olyan vezetők számára, akik emberközpontú módon gondolkodnak a csapatukról, és akiknek fontos, hogy a beosztottaikkal bizalmi együttműködést alakítsanak ki. A csoporttal az a célunk, hogy felületet teremtsünk a tapasztalatok megosztására, vezetéspszichológiai tudást adjunk át a tagok fejlődéséhez, és persze kapcsolatteremtési lehetőséget biztosítsunk.
További kiégéssel kapcsolatos cikkek:
A kiégés leggyakoribb okai: hogyan védekezhetünk ellenük vezetőként?
A kiégés napjainkban már szinte népbetegségnek tekinthető. Egyre több munkavállaló és egyre több vezető küszködik a problémával, sokszor anélkül, hogy tudná, létezik rá hatékony megoldás. Ennek érdekében azonban tisztában kell lennünk azzal, hogy mit is jelent...
Munka-magánélet egyensúlya
Az életben nagyon fontos, hogy minden téren megtaláljuk az egyensúlyt. Nincs ez másképp a munka-magánélet egyensúlya területén sem. Könnyű abba a hibába esni, hogy hazavigyük a munkahelyi problémákat. Muszáj megtalálni azt az optimális szintet, amikor a munkánk nem...
Munkahelyi stressz
A munkahelyi stressz egy nagyon komoly probléma, amely minden embert veszélyeztet, ezért fontos beszélni róla. Mi is a munkahelyi stressz, mitől alakul ki, hogyan ismerjük fel, miért veszélyes, és mit lehet tenni ellene? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre keressük a...
Kiégés – minden, amit tudni kell róla
Az elégedett és motivált munkaerő létszükséglet egy sikeres vállalkozásban. A motiváció azonban könnyen elmúlhat, ha nem fordítunk kellő figyelmet munkatársainkra, szépen lassan elindulhatnak a kiégés útján. Ennek elkerülése az egyik legfontosabb feladata egy...
Kiégés ellen – Hogyan ne égj ki?
A kiégés, vagy más néven a burnout veszélye manapság már szinte minden munkahelyen fennáll. A csökkenő teljesítmény, a lehangoltság, a fáradtság, motiválatlanság hátterében nagyon sok esetben ez a jelenség áll. A kiégés ellen sokat tehetsz te is, de fontos lépés, hogy...
Kiégés jelei a különböző fázisokban
A kiégést kezdetben a segítő munkakörökben dolgozók (egészségügyi dolgozók, hivatásos szolgálatot ellátók, terapeuták, stb.) között mutatták ki. Napjainkra azonban már bármilyen munkakörben mutatkozhatnak a kiégés jelei. Az állandó teljesítménykényszer, a fokozott...
Kiégés kezelése – mikor és hogyan?
A kiégés, vagy másnéven burnout szindróma valós veszélyt jelent minden vállalkozásnál, ahol folyamatosan magas terhelésnek vannak kitéve a munkavállalók. A kiégés egy olyan tünetegyüttes, amely a hosszútávon fennálló, folyamatosan magas elvárások, valamint a magas...
Kiégés megelőzése – kinek a feladata?
A kiégési szindróma (burnout) veszélye minden olyan munkavállalót veszélyeztet, aki folyamatosan magas teljesítmény kényszernek van kitéve, mely napjainkban szinte bármilyen munkakörben előfordulhat. A kiégés jelenségét elsőként a segítő szakmák (orvosok, egészségügyi...
Munkahelyi kiégés – mit kell tudni róla, és hogyan előzd meg
Gyakran előfordul egy munkahelyen, hogy az alkalmazottak elkezdik a munkahelyi kiégés, másnéven a burnout szindróma tüneteit mutatni. A csökkenő teljesítmény, az érdektelenség, a kedvetlent dolgozók, a csökkenő produktivitás kialakulása egyértelmű jelei a kiégésnek. A...