A kiégés, vagy másnéven burnout szindróma valós veszélyt jelent minden vállalkozásnál, ahol folyamatosan magas terhelésnek vannak kitéve a munkavállalók. A kiégés egy olyan tünetegyüttes, amely a hosszútávon fennálló, folyamatosan magas elvárások, valamint a magas teljesítmény kényszer miatt alakul ki.

 

Az állandó stresszhelyzet miatti fokozott érzelmi megterhelés miatt mentális, érzelmi és fizikai kifáradás jön létre. A kiégett dolgozók nem képesek az elvárt teljesítményt nyújtani, érdektelenek, motiválatlanok lesznek, mely közbeavatkozás nélkül a vállalat teljesítményén is meglátszik majd.

A kiégés kezelése a kiégés egyes szakaszaihoz igazodva lehet igazán hatékony, melyhez fontos a munkáltató és a munkavállaló együttműködése, és a rájuk háruló feladatok teljesítése.

 

Kiégés kezelése a burnout különböző fázisaiban

 

A kiégési folyamat első fázisa az idealizmus szakasza, mely a munkábaállás kezdetekor lép fel. Ilyenkor a túlzott lelkesedés, a sokszor irreális célok, a magas teljesítmény elérésére való törekvés, a pozitív visszajelzések, elismerések megszerzése élteti a munkavállalót. Ilyenkor gyakran alakul ki a magánélet háttérbe szorítása a vágyott célokat elérése érdekében.

 

A munkáltató feladata az idealizmus szakaszában az új kolléga beilleszkedésének segítése, és a reális, elérhető célok megtalálása. Lehetőség szerint szakmai mentort is biztosítani kell, aki tapasztalatával segít megtalálni az optimális és reális terhelést a munkavállaló számára.

 

Munkavállalóként meg kell találni az egyensúlyt a munka és a magánélet között, tudni kell abbahagyni a munkát a munkaidő végén. Meg kell találni a reális célokat, és azt a munkamennyiséget, amelyet optimálisan el tud végezni.

 

Burnout kezelése a realizmus és a stagnálás fázisában

 

A második fázis a kiégésben a realizmus szakasza. Ilyenkor a munkavállaló hozzáállása a munkájához pont optimálisnak mondható. Terhelése megfelelő, jól érzi magát a munkahelyen, helyén kezeli hivatását és magánéletét, igyekszik távoltartani a kettőt egymástól. Fogékony az újdonságokra, építő jellegű ötletei vannak, hatékonyan dolgozik.

 

Mind munkáltatóként, mind munkavállalóként törekedni kell ennek az állapotnak a fenntartására. Fontos a munka elismerése, a motiváció fenntartása, a kölcsönös kommunikáció, hogy ez az állapot sokáig fenntartható legyen, mely mindkét fél számára előnyös.

 

A harmadik fázis a stagnálási szakasz, amikor a munkavállaló kezdi elveszteni érdeklődését munkája iránt. Nem nyitott az újdonságokra, kevésbé jó a kapcsolata a kollégákkal, csökken a teljesítménye, a kötelező minimumot nyújtja, ami a munkájának teljesítéséhez szükséges.

 

A munkáltató feladata ebben a szakaszban a szakmai továbbképzések,kommunikációs képzések, stresszkezelési tréningek szervezése. Lehetőséget kell adni ebből a helyzetből az elmozdulásra, új lehetőségek és a pozitív visszajelzések biztosításával, valamint szakmai, közösségi támogató rendszerek bevezetésével.

 

A munkavállalónak ebben a fázisban elsősorban saját magát kell megismernie, az őt ért stresszt kell tudnia megfelelő módon kezelni. Ehhez szükséges az önismeret fejlesztése, a rendszeres pihenés, a megfelelő táplálkozás, az aktív kikapcsolódás, mely pozitív élményekkel tölti fel.

 

A kiégés kezelése a frusztráció és az apátia szakaszában

 

A frusztráció szakaszában egyre több negatívumot fedez fel a munkájában a munkavállaló, megkérdőjelezi az egésznek az értelmét, úgy érzi felesleges az egész. A feladatok, az ügyfelek egyre inkább idegesítővé válnak, egyre gyakrabban fogalmazódik meg bennük a kérdés, hogy miért csinálják ezt a munkát.

 

Az apátia szakaszában a munkavállalót egyáltalán nem érdekli a munkája, kerüli a munkahelyi kapcsolatokat, a kliensekkel, ügyfelekkel ellenségessé válik. Nem hisz abban, hogy ez az állapot megváltoztatható lenne.

 

A munkáltató feladata a kiégése kezelésében a frusztráció és az apátia szakaszában a túlterhelés szabályozása, új lehetőségek biztosításával. Meg kell teremteni a lehetőségét a terhelés csökkentésének, a különösen megterhelő feladatokat kisebb részekre bontani, segítséget nyújtani a terhelés optimalizálásában.

Új feladatok lehetőségét kell megteremteni, mely lehetővé teszi, hogy a munkavállaló új, érdekesebb feladatokat végezhessen. Fontos figyelmet fordítani a munkahelyi kikapcsolódás lehetőségének megteremtésére is, pl csapatépítő tréningek, kirándulások, közös programok szervezésével.

 

A kiégés kezelése a frusztráció és az apátia szakaszában lévő esetekben már általában külső szakember bevonását teszi indokolttá. A külsős szakember feltérképezi a problémák forrását, segít visszaállítani a munkahelyi egyensúlyt, és a helyes kommunikációt. Segítségével megteremthető és hosszú távon fenntartható az általános motiváció, valamint elkerülhető az újbóli kiégés. Segít a munkavállalóknak a stresszel megküzdeni, fejleszteni az önismeretet, és a kiegyensúlyozott munkavégzéshez szükséges körülményeket helyreállítani.

 

Olvass bele legújabb könyvembe: A motivált munkatárs létezik

Csatlakozz a TeamGuide Vezetői Clubhoz!

A TeamGuide Vezetői Club közösséget teremt olyan vezetők számára, akik emberközpontú módon gondolkodnak a csapatukról, és akiknek fontos, hogy a beosztottaikkal bizalmi együttműködést alakítsanak ki. A csoporttal az a célunk, hogy felületet teremtsünk a tapasztalatok megosztására, vezetéspszichológiai tudást adjunk át a tagok fejlődéséhez, és persze kapcsolatteremtési lehetőséget biztosítsunk.

További kiégéssel kapcsolatos cikkek: