Toborzás

A toborzás az a folyamat, amelynek során a cég felkutatja és megszólítja a lehetséges jelölteket egy betöltendő munkakörre, és eléri, hogy jelentkezzenek. A toborzás célja a jó jelöltkör. A döntés már a munkaerő-kiválasztás feladata.

Toborzás és kiválasztás – a különbség

A kettő összefügg: ha a toborzás pontatlan, a kiválasztás sokkal nehezebb. Ha egy hirdetés mindenkit megszólít, a kiválasztásnál kell kiszűrni azokat, akiket már a hirdetés is kiszűrhetett volna.

A toborzás csatornái

• Belső toborzás: a cégen belüli munkatársak előléptetése vagy áthelyezése. Gyors, a jelöltet már ismered, és a többieknek is üzen: itt van előrelépés.
• Munkatársi ajánlás: a mostani kollégák ismerőseiket ajánlják. Gyakran ők illeszkednek be a legjobban, mert az ajánló tudja, milyen a csapat.
• Álláshirdetés: állásportálon, a cég oldalán, a közösségi médiában.
• Fejvadászat: főleg vezetői és ritka szakértői pozícióknál.

Egy ismerős helyzet

Egy cég sürgősen keres valakit, gyorsan felad egy általános hirdetést („dinamikus csapat, versenyképes fizetés”). Jön ötven jelentkezés, és a vezető két hétig önéletrajzokat olvas. A hirdetés sokakat elért – csak nem azokat, akiket kellett volna.

Mire építhetsz?

• Kik a legjobb munkatársaid? Honnan jöttek? Az a csatorna valószínűleg máskor is működik.
• Mit mondanak a mostani kollégáid, miért jó itt dolgozni? Ezek a mondatok kerüljenek a hirdetésbe.
• A következő hirdetésbe írd bele egy mondatban azt is, kinek nem fog tetszeni ez a munka. Így a jó jelentkezők könnyebben magukra ismernek.

Részletesebben: Munkaerő-toborzás.

A toborzás kiveti a hálót. A kiválasztás dönti el, mi marad benne.

Kapcsolódó fogalmak: Munkaerő-kiválasztás · Kompetenciaalapú interjú · Onboarding · Fluktuáció

Ha mélyebben érdekel: ha már megvannak a jelöltek, a Jelöltanalízis segít a döntésben: megmutatja, milyen viselkedés várható tőlük az adott pozícióban.