Mit tehetsz középvezetőként, ha a csapatod akadályozza a végrehajtást?
2026-07-29
Attól, hogy valaki ott ül a székében, nem biztos, hogy fejben is megkérkezett
Szeptember. Újra megtelik az iroda, visszatérnek a kollégák a szabadságról, újraindulnak a meetingek, előkerülnek a félbehagyott projektek, és néhány nap alatt minden visszaáll a megszokott kerékvágásba.
Legalábbis látszólag.
Mert attól, hogy valaki újra ott ül az íróasztalánál, belépett a Teams-meetingre vagy felvette a munkaruhát, még nem biztos, hogy fejben is visszaérkezett.
Sok vezető mégis úgy kezeli a szabadság utáni első napokat, mintha csak megnyomtuk volna a „pause” gombot két hétre, majd ugyanonnan, ugyanazzal a sebességgel folytatnánk tovább.
„Na, kipihentétek magatokat? Akkor most pörgés!”- Ismerős?
Egy hosszabb szabadság alatt fellazulnak azok a rutinok és automatizmusok, amelyek a hétköznapi működésünket segítik. Elhalványul a kép arról, hogy melyik projekt hol tart, mi sürgős, ki mire vár, és mi az, ami egyáltalán még aktuális.
Amikor visszatérünk, ezt a mentális térképet újra fel kell építeni.
És ebben a vezető szerepe sokkal nagyobb, mint elsőre gondolnánk.
Hogyan tarts hatékony értekezletet?
Az értkezletek sokszor unalomba és fejetlenségbe fulladnak, mert rosszul vannak megtervezve. De lehet ezt jól is csinálni.
3 részes gyakorlati mesterkurzus arról, hogyan tudsz valóban hatékony értekezleteket tartani.
Mit kapsz a kurzussal?
Azonnal használható kommunikációs eszköztár:- értekezlet típusokkal kapcsolatos tudnivalók
-szervezési kisokos
-levezetési ismeretek
-technikai és pszichológiai tippek
A visszatérés könnyen kontrollvesztéssel indul
Képzeljünk el egy egyszerű helyzetet.
Valaki két hét szabadság után leül a gépéhez. Több száz olvasatlan e-mail várja, közben érkeztek Teams-üzenetek, új feladatok, változott néhány projekt státusza, és már az első napra be van írva három meeting.
Ilyenkor nagyon gyorsan kialakulhat az érzés:
„Fogalmam sincs, hol kezdjem.”
A sok nyitott ügy önmagában stresszt okoz. Csökken a kontrollérzet, és amikor úgy érezzük, hogy csak sodródunk az eseményekkel, hajlamosak vagyunk kapkodni.
Belekezdünk több dologba egyszerre. Gyakrabban váltunk feladatot. Kevesebb ügyet zárunk le. És miközben egész nap pörgünk, estére mégis azt érezzük, hogy alig haladtunk. Ez egy könnyen önmagát erősítő spirál.
Éppen ezért a szabadság utáni első napokban nem feltétlenül a nagyobb sebességre van szükség, hanem nagyobb tisztánlátásra.
„Na, most aztán pörgés!”
Az egyik leggyakoribb vezetői hiba, amikor a visszatérő kollégát azonnal feladatlavina fogadja.
„Jó, hogy visszajöttél, amíg nem voltál, összegyűlt pár dolog…”
És már soroljuk is, mit kell délig elkészíteni, melyik ügyfél vár választ, melyik projekt csúszik, melyik riport sürgős.
Hasonló hiba, amikor hirtelen minden fontossá válik. Pedig, ha minden sürgős, akkor valójában semmi sem az.
Szintén gyakori elvárás, hogy a kolléga már az első órától ugyanazzal a tempóval működjön, mint a szabadság előtt. Csakhogy a teljesítmény nem a sebességgel kezdődik. Először újra kell kapcsolódni. Utána képet kell kapni a helyzetről. Majd prioritást kell adni, vissza kell építeni a működési ritmust. És ebből tud újra teljesítmény születni.
Nyáron bent hesszel, szeptemberben eltűnik – mit tehetsz vezetőként?
„Most inkább maradok, nyáron úgyis kevesebb a meló, majd szeptemberben megyek szabira.”
Ha ez a mondat ismerősen cseng, akkor már sejted, miről szól ez a cikkünk.
Egyre több munkahelyen jelenik meg az a jelenség, hogy bizonyos kollégák tudatosan nem a nyári időszakban mennek el szabadságra. Csakhogy ez kockázatot jelent a cég szeptemberi működése szempontjából.
Az 5R modell a szabadság utáni újraindításhoz
A visszatérés vezetői támogatása 5 egyszerű lépésben jól végiggondolható:
1. Rákapcsolódás
Az első cél nem az, hogy mindent azonnal behozzunk. Hanem az, hogy a kolléga mentálisan is megérkezzen. Már egy rövid vezetői keretezés is sokat számíthat:
„Először rakjuk össze, mi történt, amíg nem voltál, és nézzük meg, mi a fontos a következő napokban.”
Ez egészen más üzenet, mint a klasszikus:
„Na, kipihented magad? Akkor most lehet belehúzni.”
Utóbbi ugyan viccesnek tűnhet, de valójában könnyen azt közvetíti, hogy a szabadság a jó rész, a munka pedig az, ahová muszáj visszatérni.
2. Rendszerezés
Mi történt? Mi változott? Milyen döntések születtek?
Mely ügyek vannak folyamatban? Hol vannak új kockázatok vagy határidők?
A visszatérő kollégának nem több információra van szüksége, hanem rendezett információra.
3. Rangsorolás
Talán ez az a pont, ahol vezetőként a legtöbbet tudunk segíteni. Nemcsak azt kell megmondanunk, hogy mit kell megcsinálni. Hanem azt is, hogy mit nem kell most megcsinálni. Mi az a két-három dolog, amely ezen a héten valóban számít? Mi várhat?
Mit lehet elengedni vagy későbbre tenni? Mit tudunk átmenetileg levenni a kollégáról?
Sokszor éppen a helyettesítés időszaka mutatja meg, hogy egy ember valójában mennyi feladatot vitt. Ezt az információt érdemes felhasználni a működés újragondolására is.
4. Ritmus
A következő feladat a korábbi működési ritmus visszaépítése.
Milyen napi rutin működött jól a szabadság előtt? Mit érdemes visszahozni? Mely meetingek, egyeztetések vagy munkafolyamatok segítették korábban a fókuszt?
Ha az első napokban átmenetileg nagyobb a terhelés, lehet ideiglenes ritmust kialakítani. A lényeg, hogy ne a beérkező ügyek diktálják folyamatosan, mivel foglalkozik valaki.
5. Rövid távú sikerek
A motiváció egyik legerősebb forrása a haladás érzése.
Ezért az első napokban különösen fontosak a gyorsan lezárható, kézzelfogható eredmények.
Például:
– péntekig lezárjuk a három legrégebbi ügyet,
– csütörtökig megszületik a döntés az egyik elakadt projektben,
– a hét végére minden kiemelt ügyfélnél egyértelmű lesz a következő lépés.
A rövid távú siker visszaadja a kontrollélményt.
Ha pedig valaki azt érzi, hogy ura a feladatainak, csökken a stressz, nő az energiaszintje, és könnyebben tér vissza a korábbi teljesítményéhez.
Nem az első napi tempó a lényeg
Vezetőként három kérdés különösen hasznos lehet a visszatérés első napjaiban:
Tudják-e az embereim, mi az a két-három dolog, ami ezen a héten valóban számít?
Elmondtam-e, hogy mi az, ami most várhat?
Lesz-e néhány napon belül olyan kézzelfogható eredmény, amelyből mindenki érzi, hogy újra haladunk?
A szabadság utáni visszatérésnél nem az a vezető feladata, hogy az első napon maximumra tekerje a teljesítményt, hanem az, hogy segítsen visszaadni a tisztánlátást, a fókuszt, a prioritásokat és a működési ritmust.
Ha ezek megvannak, a tempó már jóval könnyebben visszaépül.
A munkahely nem érzelemmentes közeg | TeamGuide tippek vezetőknek
Sokan még mindig azt gondolják, hogy a munkahelyen nincs helye érzelmeknek, csak a számoknak és az objektív teljesítménynek. A valóság viszont az, hogy a motiváció, az együttműködés és a lojalitás mind érzelmi alapú működések, különösen a mai, generációk által formált munkahelyeken.
Ez a videó arról szól, miért megkerülhetetlen az érzelmek tudatos kezelése a modern vezetésben, és hogyan válhat ez valódi versenyelőnnyé.
Olvass bele legújabb könyvembe: Z-HATÁS: A vezetés új korszaka
