Miért alakulnak ki ezek a konfliktusok?

Sok vezető azt gondolja, hogy a konfliktus oka maga a különbség. Pedig a valóságban a munkatársak többsége elfogadja, hogy nem mindenki ugyanazt kapja. Elfogadják, hogy egy vezető más juttatásokban részesül, hogy egy hiányszakmában dolgozó munkatárs magasabb fizetést kap, vagy hogy bizonyos pozíciókhoz extra kedvezmények kapcsolódnak.

A probléma általában akkor kezdődik, amikor az emberek nem értik a különbségek okát. A következetlennek, átláthatatlannak vagy személyes szimpátián alapulónak tűnő döntések gyorsan igazságtalanságérzetet váltanak ki.

Az igazságtalanságérzet pedig előbb-utóbb konfliktushoz vezet.

Mi történik ilyenkor a csapatban?

Az első jelek sokszor egészen ártatlannak tűnnek.
Megjelennek a félmondatok:

• „Neki persze mindent lehet.”
• „Érdekes, hogy rá más szabályok vonatkoznak.”
• „Valahogy mindig ugyanazok járnak jól.”

Később azonban ezek a megjegyzések elkezdenek hatni a csapat működésére.

Csökken a bizalom. Egyes kollégák kevésbé lesznek együttműködők. Megjelenhet a sértettség, a passzív ellenállás vagy akár a klikkesedés is. A munkatársak egy része már nem a saját feladataira koncentrál, hanem arra, hogy mások milyen előnyöket kapnak.

A legsúlyosabb esetekben a kollégák már nemcsak elégedetlenek lesznek, hanem tudatosan vagy ösztönösen keresztbe is tesznek egymásnak. Visszatartanak információkat, nem segítik a másik munkáját vagy egyszerűen elveszítik az érdeklődésüket a közös célok iránt.

Amennyiben a helyzet hosszabb ideig kezeletlen marad, annak már üzleti következményei is lehetnek. Romlik a csapatmorál, csökken az elkötelezettség, nő az egymással szembeni ellenszenv, és egyre gyakoribbá válhat a visszahúzás vagy a passzív ellenállás. A legsúlyosabb esetekben pedig a legjobb teljesítményű munkatársak kezdenek el új munkahely után nézni, mert igazságtalannak érzik a szervezet működését.

Mit rontanak el ilyenkor a vezetők?

Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a vezető nem kommunikálja megfelelően a döntés hátterét.

Sokszor természetesnek veszi, hogy számára egyértelmű, miért kap valaki más juttatást, magasabb bért vagy extra kedvezményt. A csapat azonban csak a végeredményt látja, az okokat nem.

Ilyenkor gyorsan megjelennek a találgatások. A munkatársak saját magyarázatokat gyártanak, amelyek gyakran távol állnak a valóságtól. A különbségeket könnyen kivételezésként, igazságtalanságként vagy személyes szimpátiaként értelmezik, és ettől fokozatosan eszkalálódik a helyzet.

A másik gyakori hiba a konfliktus kerülése. Sok vezető érzi a növekvő feszültséget, mégsem beszél róla nyíltan. Abban bízik, hogy az emberek majd túllépnek rajta, vagy idővel megszokják az új helyzetet. Közben azonban a háttérben tovább erősödnek a sértettségek és a félreértések.

Szintén problémát okozhat a következetlenség. Ha ugyanabban a helyzetben különböző emberek eltérő elbírálásban részesülnek, vagy a döntések mögött nem láthatóak világos szempontok, a csapat nagyon gyorsan elveszítheti a vezetésbe vetett bizalmát.