Mit vált ki a Z generációból a negatív vezetői működés?
2026-02-02
A korábbi évtizedekben megszokott volt a negatív visszajelzéseken alapuló, hibákat kereső és letoló vezetői működés. A fókusz azon volt, mi nem jó, mi csúszott el, ki rontotta el. Sokáig ez számított „kemény, de hatékony” vezetésnek. Ma viszont egyre több szervezet tapasztalja meg, hogy ez a működés nemcsak a csapaton belül okoz feszültséget, hanem kívülről is komoly károkat okoz. Elsősorban a jelentkezők eltűnését.
Nem arról van szó, hogy egy vezető szigorú vagy következetes. A probléma a tartósan negatív, érzelmileg bizonytalan vezetői stílus, amelyben a kritika dominál, a hibák hangsúlyosabbak, mint az irány vagy a fejlődés.
Miről beszélünk pontosan, amikor negatív vezetői működésről van szó?
Negatív vezetői működésről akkor beszélünk, amikor a vezető kommunikációja rendszeresen hibaközpontú, nyomásgyakorló és érzelmileg terhelt. A visszajelzések inkább leállítanak, mint elindítanak. A hangsúly azon van, mit nem szabad, mit rontottak el, miért nem jó valami.
Ez a működés sokszor nem tudatos. A vezető gyakran azt érzi, hogy csak rendet tart, csak elvár, csak teljesítményt kér számon. A hatás viszont ennél jóval messzebbre ér.
Pozitív pszichológia a vezetésben
A legtöbb vezető nem azért veszít el embereket, mert rosszul szervez, hanem mert észrevétlenül negatív érzelmi közegben tartja a csapatát.
Ebben a kurzusban megtanulod, hogyan válts szemléletet, és hogyan vezess úgy, hogy a kollégáid motiváltak és elkötelezettek maradjanak.
Gyorsabban terjed a rossz hír, mint gondolnád
A negatív vezetői élmény nem marad a csapat falain belül. Sokkal gyorsabban és szélesebb körben terjed, mint azt a legtöbb vezető gondolná. Nem hivatalos csatornákon, hanem beszélgetésekben, megjegyzésekben, félmondatokban.
Egy volt kolléga elmondja egy ismerősének, hogy oda inkább ne menj. Egy állásinterjú után valaki úgy jön ki, hogy furcsa volt a hangulat. Egy szakmai csoportban felmerül egy cég neve, és valaki csak annyit mond, hogy nem ajánlaná.
Nem részletes történetek terjednek, hanem benyomások. És ezek a benyomások nagyon gyorsan beépülnek a munkaerőpiaci köztudatba. Sokszor már azelőtt eldől, hogy valaki nem jelentkezik, hogy egyáltalán megnyitná az álláshirdetést.
A hosszú távú hatás, amikor már alig jelentkezik bárki
Először a jó jelöltek tűnnek el. Azok, akiknek van választási lehetőségük, egyszerűen más irányba mennek. Nem kockáztatnak. Nem akarnak olyan közegbe belépni, ahol eleve negatív a hír.
Ezután maradnak azok, akik muszájból jelentkeznek. Akiknek most bármi jobb, mint az aktuális helyzetük. Akik eleve úgy jönnek, hogy ez csak átmenet. Egy ugródeszka. Egy rövid megálló.
A fluktuáció megnő, a csapat túlterhelődik, a hangulat tovább romlik. A vezető pedig egyre gyakrabban mondja ki, hogy nincs jó ember, senki nem akar dolgozni, mindenki csak továbbáll.
Valójában nem az emberek változtak meg, hanem a vezetői működés hatása vált láthatóvá.
Miért nem maradnak akkor sem, ha belépnek?
A negatív vezetői működés gyorsan lecsapódik a mindennapokban. A belépő kolléga hamar érzékeli, mennyire van érzelmi biztonság, mennyire lehet kérdezni, hibázni, tanulni. Ha azt tapasztalja, hogy a visszajelzések inkább feszítenek, mint segítenek, akkor ösztönösen védekezni kezd.
Kevesebbet vállal, kevesebbet mutat magából, és közben figyeli, mikor tud továbblépni. Nem kötődik, nem tervez hosszú távra. A munkahely nem építkezési tér lesz, hanem túlélési terep.
Miért kell ezzel a működéssel azonnal leállni?
Mert a vezetői működés nem semleges. Minden nap üzenetet közvetít arról, milyen itt dolgozni. Minél tovább marad fenn a negatív vezetői stílus, annál mélyebben épül be a cég megítélésébe.
Egy idő után már nem az a kérdés, hogyan lehet több jelentkezőt behozni, hanem az, hogyan lehet egyáltalán visszafordítani a romló hírnevet. Ez sokkal több energiát, időt és költséget emészt fel, mint maga a szemléletváltás.
Mit vált ki a Z generációból a negatív vezetői működés?
A korábbi évtizedekben megszokott, negatív visszajelzéseken alapuló, hibákat kereső vezetői működés a Z generációt már taszítja.
Mi változott? Tudd meg blogcikkünkből!
Merre van a kiút?
A megoldás nem egy új álláshirdetés-szövegben vagy kampányban kezdődik. A kiút a vezetői működés átgondolásával indul. A pozitív pszichológia alapú vezetés nem azt jelenti, hogy nincsenek elvárások vagy nehéz beszélgetések. Azt jelenti, hogy a fókusz a fejlődésen, a megoldáson és az érzelmi biztonságon van.
Ez az a működés, amelyben a kollégák nemcsak maradnak, hanem ajánlanak is. Amelyben a jelentkezők nem véletlenül érkeznek, hanem tudatosan. És amely hosszú távon nemcsak csapatot, hanem vezetőt is tehermentesít.
A vezetői működésed nemcsak belül hat, hanem kívül is formálja a céged jövőjét. Érdemes eldönteni, hogy vonzani szeretnél, vagy észrevétlenül elriasztani.
Olvass bele a könyvembe: A motivált munkatárs létezik
