fbpx

A vezetői kontroll jelentése sokunknál a mai napig összemosódik az alkalmazottak egzecíroztatásával. A megfelelő vezetői kontroll kérdése azonban olyannyira sarkalatos pont egy cég és egy vezető életében, hogy érdemes beszélni róla. Vajon te tisztában voltál a különbségekkel vagy sikerült valami újat mondanunk?

 

Te hogyan kontrollálod az embereidet?

Nagyon gyakran merül fel az a kérdés, hogyan kell vezetőként kontrollálni az embereket és hogy mit is jelent a valódi vezetői kontroll. Ezt rendszeresen összekeverjük a folyamatos „cseszegetéssel”, az alkalmazottak rendszeres ellenőrzésével.

Téves képzet, hogyha az alkalmazottak sarkában járunk, akkor tudunk leginkább vezetői kontrollt gyakorolni. Az ellenőrzés fogalma ebben az esetben nem a kontrollt jelenti, még ha száraz fordítással ezt is sugallja.

 

Akkor mi a vezetői kontroll?

A vezetői kontroll valójában a döntési képesség vagy egyfajta döntési szabadság, miszerint vezetőként az én kezemben van a döntés lehetősége. A kérdés inkább az, hogy képes vagyok-e felelős döntést hozni az adott szituációban? A döntési helyzet megtartásához azonban egy elengedhetetlen kommunikációs eszközre van szükség. Amennyiben itt a megfelelő parancsszavakra gondoltál, nem jó helyen tapogatódzol.

Ez a kommunikációs eszköz ritkán jut eszükbe, hiszen miért is lenne bármi köze a kontrollhoz? Sőt, ha jobban belegondolunk, éppen az ellenkezőjét sugallja. A téma főszereplője pedig, a kérdezés. Ez elsőre meglepő lehet, de máris elmagyarázom a kérdéskör dinamikáját.

 

Utasítasz vagy kérdezel?

Gondolj bele, mi történik, amikor utasítást adsz ki, parancsolsz vagy felhívó szavakat használsz. Ilyen esetben a fogadó fél, aki az utasítást kapja, akaratlanul is döntési helyzetbe kerül, hiszen ő reagál.

Eldöntheti, hogy az általad adott utasítás tetszik neki, vagy nem, hogy azonosul vele vagy sem. Akárhogyan is, de ő reagál, tehát dinamika szempontjából övé az utolsó szó. Amikor tehát kijelentünk valamit, az a másik oldalon döntési helyzetet teremtett.

Mi van akkor, amikor pedig utasítás helyett inkább kérdezel? Fontos momentum, hogy nem kérdésnek álcázott utasításról van szó, mint amilyen az „igazam van, ugye?”. Ez valójában egy fenyegető kérdés, rokonságban sincs a valódi érdeklődő kérdéssel.

Amennyiben egy valódi érdeklődő kérdést teszel fel, az illető válaszol, ami kapcsán nálad keletkezik döntési helyezt. Máris fordult a kocka, az „utolsó szó” a tied. Te reagálsz a válaszára. Tetszik vagy nem, amit mondott? Jót mondott vagy nem értesz vele egyet? Ilyen szituációban te tudod eldönteni azt, hogy hogyan lépsz tovább abban a kérdésben.

Végre értelmet nyert az „akié az utolsó szó” kifejezés, igaz? A metódus lényege tehát, hogy a kérdés fut egy kört, a végén pedig döntési helyzetet eredményez. A különbség pedig az, hogy végül nálad vagy a másik félnél lesz a döntési helyzet?

 

A megoldás nem is olyan bonyolult

Egy szó, mint száz, a valódi kontroll a jól feltett kérdezésen keresztül tud megvalósulni. Ily módon tudod fenntartani azt a vezetői pozíciódat, amikor a döntés a te kezedben van. Egy nagy pluszpont még az is, hogy a kérdezés ráadásul tárgyiasítja az odafigyelést is.

Az, hogy odafigyelj és ezt a kollégák is észleljék, az egyik legfontosabb vezetői feladataid közé tartozik. Amennyiben valódi érdeklődéssel kérdezel, két legyet is ütsz egy csapásra. Kontrollt gyakorolsz, ráadásul tárgyiasítod az odafigyelést is. Te is szereted a win-win helyzeteket? A teljes videót nézd meg itt.

 

További olvasnivalók:

Megköszönöd vagy megdicséred?

A feedback jelentősége: így ösztönözzük dolgozóinkat a munkájukkal kapcsolatos visszajelzésre

A köszönet ereje: hogyan adjunk pozitív visszajelzést munkavállalóinknak?

Vezetői kommunikáció

Három egyszerű kérdés, amely vezetőként segít elérni a céljaidat

Olvass bele a könyvembe: A motivált munkatárs létezik

Csatlakozz a TeamGuide Vezetői Clubhoz!

A TeamGuide Vezetői Club közösséget teremt olyan vezetők számára, akik emberközpontú módon gondolkodnak a csapatukról, és akiknek fontos, hogy a beosztottaikkal bizalmi együttműködést alakítsanak ki. A csoporttal az a célunk, hogy felületet teremtsünk a tapasztalatok megosztására, vezetéspszichológiai tudást adjunk át a tagok fejlődéséhez, és persze kapcsolatteremtési lehetőséget biztosítsunk.