1. hiba: amikor a kommunikáció a problémák körül forog
Sok vezetői beszélgetés a korábbi hibákból indul ki.
- Miért nem készült el időben?
- Miért lett ez hibás?
- Miért nem szóltál korábban?
Ez a fajta kommunikáció a múltra és a problémákra irányítja a figyelmet. A beszélgetések könnyen a hibák elemzéséről szólnak, miközben a kollégák inkább védekezni kezdenek, mintsem a megoldáson gondolkodjanak.
A motiváció azonban nem a problémák boncolgatásából születik, hanem abból, hogy a kollégák látják a következő lépést. Ezért fontos a problémafókuszról megoldásfókuszra váltani. A beszélgetés ilyenkor nem azon van, mi történt rosszul, hanem azon, hogyan lehet továbblépni.
Például ilyen kérdésekkel:
- Mi legyen a következő lépés?
- Mi segítene abban, hogy ez jobban működjön?
- Hogyan tudunk előrelépni innen?
A figyelem így a jövőre és a megoldásokra kerül, ami sokkal inkább mozgásba hozza az embereket.
2. hiba: amikor nincs fejlődés
A motiváció egyik legerősebb forrása a fejlődés érzése. Ha valaki azt érzi, hogy egyre jobb valamiben, hogy halad előre, akkor természetes módon jelenik meg a belső motiváció.
A fejlődés azonban nem feltétlenül jelent nagy előrelépést vagy új pozíciót. Sokszor egészen hétköznapi dolgokban jelenik meg. Lehet például abban fejlődni, hogy valaki gyorsabban vagy hatékonyabban végzi a munkáját, jobban szervezi a feladatait, vagy pontosabban dolgozik.
Fejlődést jelenthet az új kompetenciák megszerzése is. Ide tartozhat egy új szoftver használatának elsajátítása, egy szakmai módszer megtanulása, vagy akár a nyelvtudás fejlesztése.
A tanulás és a tudás bővítése szintén fontos része a fejlődésnek. Egy új eszköz használata, egy új rendszer megismerése vagy egy új készség elsajátítása mind hozzájárulhat ahhoz, hogy a kollégák érezzék: haladnak valamiben.
Ha azonban a munka hosszú ideig változatlan marad, könnyen kialakul egy statikus állapot. A feladatok ismétlődnek, az elvárások nem változnak, és nincs látható előrelépés. Ilyenkor a motiváció lassan elhalványul. Nem azért, mert a kollégák nem akarnak dolgozni, hanem azért, mert nem érzik, hogy előrelépnek.
3. hiba: a túlzott kontroll
Amikor a motiváció csökken, sok vezető még több kontrollal reagál: gyakoribb ellenőrzések, részletesebb beszámolók és több jóváhagyás jelenik meg a működésben. Ez azonban gyakran éppen az ellenkező hatást váltja ki.
A túlzott kontroll csökkenti az autonómia érzését. A kollégák egyre inkább úgy érzik, hogy a döntések nem az ő kezükben vannak, ezért inkább kivárnak vagy visszakérdeznek.
A motiváció egyik alapfeltétele az autonómia. Ha a kolléga érzi, hogy van mozgástere és döntési lehetősége, akkor sokkal könnyebben vállal felelősséget a munkájáért.