A Z generáció nem állást keres, hanem lehetőséget
2026-01-29
Miért nem működik már a kritikaalapú vezetés?
2026-02-01
Sok vezető érzi azt, hogy rengeteget beszélnek a problémákról, mégis újra és újra ugyanazok a helyzetek térnek vissza. Csúszások, motivációvesztés, feszültség, passzív ellenállás. Mintha a megbeszélések, visszajelzések és számonkérések nem vinnének előre.
Ilyenkor a kérdés nem az, hogy nem látjuk-e a problémákat, hanem az, hogy hogyan gondolkodunk róluk vezetőként. És itt válik igazán elválaszthatóvá a problémafókuszú és a megoldásfókuszú vezetés.
Pozitív pszichológia a vezetésben
A legtöbb vezető nem azért veszít el embereket, mert rosszul szervez, hanem mert észrevétlenül negatív érzelmi közegben tartja a csapatát.
Ebben a kurzusban megtanulod, hogyan válts szemléletet, és hogyan vezess úgy, hogy a kollégáid motiváltak és elkötelezettek maradjanak.
Mit jelent a problémafókusz a gyakorlatban?
A problémafókusz jellemzően a múltra épít. Arra, ami nem sikerült, ami hibás volt, ami elcsúszott. Elemzünk, okokat keresünk, felelősöket próbálunk találni.
Tipikus vezetői kérdések:
- Miért nem sikerült?
- Hol rontottuk el?
- Ki hibázott?
- Mi volt a gond?
Ez a működés sokáig elfogadott és racionálisnak tűnő vezetői logika volt, hiszen a munkatársak erős megfelelési vágya és kötelességtudata miatt így is eredményre vezetett. Ma viszont egyre gyakrabban ütközik falakba, különösen akkor, amikor fiatalabb, Z generációs kollégák is vannak a csapatban.
Miért nem hoz eredményt hosszú távon a problémafókusz?
A problémafókusz hatására a figyelem beszűkül. Az emberek védekezni kezdenek, óvatosabbá válnak, csökken a kezdeményezőkészségük. Megjelenik a „csak ne rontsam el” működés.
Ez nem feltétlenül látványos. Sokszor inkább csendes:
- kevesebb ötlet,
- kevesebb felelősségvállalás,
- passzív jelenlét,
- érzelmi eltávolodás.
A Z generációnál ez a hatás gyakran gyorsabban és erősebben jelenik meg, mert ők kevésbé tolerálják a tartósan negatív, hibaközpontú vezetői visszajelzéseket.
Válts problémafókuszról megoldásfókuszra, amíg nem késő!
A Z generációs munkavállalók megjelenésével eljött az ideje, hogy gyökeresen átalakítsuk a vezetői kommunikációnkat. A klasszikus, problémafókuszú megközelítés nem működik többé, sőt, gyakran hátráltatja az együttműködést. Ahelyett, hogy a múltat elemeznénk, ideje a jövőre koncentrálnunk: mit szeretnénk elérni, és hogyan juthatunk el oda közösen? Megmutatjuk, miért érdemes elengedni a hibakeresésre épülő vezetői szemléletet, és hogyan válthatunk egy megoldásorientált, támogató kommunikációs stílusra. Erről szól rövid videónk.
Mit jelent ezzel szemben a megoldásfókusz?
A megoldásfókusz nem azt jelenti, hogy nem vesszük észre a problémákat. Hanem azt, hogy nem ragadunk bele.
A fókusz áthelyeződik:
- múltról a jövőre,
- hibákról a lehetőségekre,
- elemzésről a következő lépésre.
Más kérdések kerülnek elő:
- Mi működött már korábban?
- Miben voltunk eddig jók?
- Mi lenne egy kicsivel jobb állapot?
- Mi az első lépés ebbe az irányba?
Ez a szemlélet a pozitív pszichológia egyik alapelve: az emberek akkor működnek jól, ha van mozgásterük, ha látnak előre, és amennyiben nem a hiányokra irányul a figyelem.
Mi változik, ha megoldásfókuszban vezetsz?
A vezetői kommunikáció tónusa megváltozik. Nem eltűnnek a nehéz témák, hanem kezelhetővé válnak.
A csapat működésében megjelenik:
- több gondolat,
- nagyobb önállóság,
- gyorsabb visszatérés egy-egy elakadás után.
Ez a működés különösen fontos ott, ahol a kollégák érzékenyebbek a vezetői visszajelzések érzelmi üzenetére.
Nem álszent pozitivizmus, hanem vezetői döntés
Fontos különbséget tenni a felszínes “pozitívkodás” és a pozitív pszichológia alapú vezetés között. A megoldásfókusz nem azt jelenti, hogy „minden rendben van”, hanem azt, hogy tudatosan arra irányítjuk a figyelmet, ami előrevisz.
A vezető nem a problémára fókuszál, hanem megoldási keretet ad:
- mit szeretnénk elérni,
- hogyan haladunk,
- miben lehet fejlődni.
Ez a fajta vezetői hozzáállás ma már nem extra, hanem alapelvárás.
Ugyanaz a helyzet, más eredmény
Ugyanaz a helyzet egészen más eredményt hoz attól függően, hogy vezetőként problémafókuszban vagy megoldásfókuszban reagálsz rá. Nem a probléma különbözik, hanem az a vezetői szemlélet, amellyel értelmezed és kezeled.
Ez dönti el, hogy:
- védekezést vagy együttműködést kapsz,
- passzivitás vagy gondolkodás indul el,
- rövid távú megfelelés vagy valódi elköteleződés alakul ki.
A pozitív pszichológia a vezetésben nem gyengeséget jelent, hanem egy olyan mindset-et, ami segít a megoldások megtalálásában.
Miért nem működik már a régi vezetői stílus? 4 tipp a fejlődéshez.
Sokáig működtek a klasszikus vezetői eszközök: határozott utasítások, kontroll, formális visszajelzések. De mára a munkavállalók elvárásai gyökeresen átalakultak, és ezzel együtt a vezetői szerep is.
A cikkben találsz 4 tippet, amelyek segítenek, hogy vezetőként alkalmazkodni tudj a változó környezethez.
Miért érdemes minél előbb váltani?
A vezetői működés nem marad következmények nélkül: minden nap erősít valamit a csapatban. Vagy a védekezést, a kimerülést és az érzelmi eltávolodást, vagy a fejlődést, az együttműködést és az elköteleződést. A pozitív pszichológia alapú vezetés nem egy jövőbeni trend, hanem egy aktuális vezetői fejlődési lépés egy megváltozott munkaerőpiacon. Minél később váltasz szemléletet, annál több energiát emészt fel a „tűzoltás” és annál nehezebb lesz megtartani a jó embereket, különösen a Z generáció esetében.
Ne feledd, a vezetői működés minősége ma egyre inkább azon múlik, hogy problémafókuszban vagy megoldásfókuszban vezetsz. A váltás nem egyik napról a másikra történik, de minél előbb elkezded, annál hamarabb válik a vezetés újra kiszámíthatóbbá és fenntarthatóbbá.
Olvass bele a könyvembe: A motivált munkatárs létezik
