Problémafókusz vs. megoldásfókusz: ugyanaz a helyzet, teljesen más eredmény
2026-02-01
Mit vált ki a Z generációból a negatív vezetői működés?
2026-02-02
Hosszú időn keresztül természetes volt, hogy a vezetés alapja a kritika. Kerestük a felelőst és a hibákra mutattunk rá. Ez a működés sokáig elfogadott volt, és bizonyos környezetben működött is. Ma azonban egyre több vezető tapasztalja, hogy hiába ad visszajelzést, hiába beszél a problémákról ily módon, a csapat teljesítménye nem javul tartósan, sőt gyakran romlik a hangulat, csökken a motiváció, nő a feszültség. A kritikaalapú vezetés egyszerűen nem hozza már azokat az eredményeket, amelyeket korábban.
Pozitív pszichológia a vezetésben
A legtöbb vezető nem azért veszít el embereket, mert rosszul szervez, hanem mert észrevétlenül negatív érzelmi közegben tartja a csapatát.
Ebben a kurzusban megtanulod, hogyan válts szemléletet, és hogyan vezess úgy, hogy a kollégáid motiváltak és elkötelezettek maradjanak.
Mit jelent a kritikaalapú vezetés a mindennapokban?
A kritikaalapú vezetés fókuszában az áll, hogy mi nem működik. A visszajelzések középpontjában a hibák, hiányosságok és elmaradások jelennek meg. A beszélgetések jellemzően a múltra irányulnak, arra, hogy mi miért nem sikerült, hol történt hiba, mit kellett volna másképp csinálni.
Ez a megközelítés első ránézésre logikus. Ha valami nem jó, akkor javítsuk ki. A probléma akkor kezdődik, amikor a vezetői kommunikáció szinte kizárólag erre épül, és minden helyzet értelmezése ezen a szemüvegen keresztül történik.
Miért nem hoz ez valódi eredményt hosszú távon?
A folyamatos kritikai fókusz érzelmi hatással van a csapatra. A kollégák figyelme egyre inkább arra irányul, hogy ne hibázzanak. Óvatosabbá válnak, kevesebbet kockáztatnak, ritkábban hoznak új ötleteket. Megjelenik az a működés, amikor a cél nem a fejlődés, hanem a túlélés.
Ez a hatás sokszor nem látványos. Nem feltétlenül jár nyílt ellenállással vagy konfliktussal. Inkább csendes visszahúzódásként jelenik meg. Kevesebb lelkesedés, kevesebb kezdeményezés, kevesebb érzelmi jelenlét. A csapat dolgozik, de nem igazán halad.
Mi történik ilyenkor a háttérben?
A kritika hatására a gondolkodás
beszűkül. A kolléga nem azon gondolkodik, hogyan lehetne jobban csinálni valamit, hanem azon, hogyan kerülheti el a következő hibát. A figyelem a hiányokra irányul, nem a lehetőségekre.
Ez az érzelmi állapot hosszú távon kimerítő. Csökkenti a tanulási kedvet, a kreativitást és az együttműködési hajlandóságot. Különösen erősen jelentkezik ez ott, ahol a munkavégzés eleve nagy mentális terheléssel jár, vagy ahol a kollégák érzékenyebbek a vezetői visszajelzések hangulatára.
A pozitív elvárások hozzák az eredményeket
Vezetőként nagyban rajtad múlik, hogyan teljesítenek a beosztottaid. A jó eredményekhez pedig az kell, hogy pozitív elvárásaid legyenek. Amennyiben arra számítasz, hogy jól fognak teljesíteni a kollégák, illetve jó lesz a hozzáállásuk, és ezeket a pozitív dolgokat vissza is csatolod, akkor garantált a jó eredmény. Erről szól rövid videónk.
Változtatni a pozitív pszichológia által
A pozitív pszichológia nem azt mondja, hogy ne vegyük észre a problémákat. Azt mondja, hogy a fejlődés nem a hibák körül forog. Az emberek akkor működnek jól, ha van mozgásterük gondolkodni, ha látják az irányt, és ha nem folyamatos védekezésben vannak.
A vezető szerepe ebben a szemléletben az, hogy olyan keretet adjon, amely előre visz. Nem a hibák eltakarásáról van szó, hanem arról, hogy a figyelem a következő lépésre, a fejlődésre és az erőforrásokra kerül át.
Miben más ez a gyakorlatban?
A kritika helyett a vezetői kommunikáció leíróbb és irányt mutatóbb lesz. Megjelennek azok a kérdések, amelyek gondolkodásra ösztönöznek.
- Mi az, ami már működik?
- Mi az, amire lehet építeni?
- Mi lenne egy kicsivel jobb állapot a jelenlegihez képest?
- Milyen lépések visznek ebbe az irányba?
Ez a megközelítés nem csökkenti az elvárásokat, épp ellenkezőleg. Tisztábbá és érthetőbbé teszi őket. A kollégák nem azt érzik, hogy folyamatosan ellenőrizve és vizsgáztatva vannak, hanem azt, hogy van lehetőségük fejlődni és hatással lenni a működésre.
Problémafókusz vs. megoldásfókusz: ugyanaz a helyzet, teljesen más eredmény
Vezetőként érdemes mihamarabb váltani problémafókuszról megoldásfókuszra.
Miért fontos ez és miért sürgetően fontos? Tudd meg blogcikkünkből!
Miért fontos most váltani?
A munkahelyi környezet jelentősen megváltozott. A munkavállalók kevésbé tolerálják a tartósan negatív érzelmi klímát, és gyorsabban reagálnak, ha úgy érzik, hogy a vezető működése inkább fárasztó, mint támogató. Emellett a kritikaalapú működés ma már több energiát emészt fel a vezető részéről is, mint amennyi fejlődést eredményez.
A pozitív pszichológia alapú vezetés ezzel szemben olyan működési keretet ad, amelyben a teljesítmény, az együttműködés és a motiváció egyszerre tud erősödni. Minél korábban történik meg ez a szemléletváltás, annál hamarabb válik a vezetés kiszámíthatóbbá és fenntarthatóbbá, mind a csapat, mind a vezető számára.
A következő lépés az, hogy ezt a szemléletet ne csak értsd, hanem elkezdd a mindennapi vezetői helyzetekben is alkalmazni.
Olvass bele a könyvembe: A motivált munkatárs létezik
