Miért nem működik már a kritikaalapú vezetés?
2026-02-01
A vezetői működés, ami elriasztja a jelentkezőket
2026-02-03
A korábbi évtizedekben megszokott volt a negatív visszajelzéseken alapuló, hibákat kereső vezetői működés. A cél a fegyelem, a kontroll és a hibák gyors kiszűrése volt. Ez sokáig működött, mert a munkavállalók alkalmazkodtak hozzá. Ma azonban egyre világosabban látszik, hogy ez a szemlélet a fiatalabb generációknál már nem hoz eredményt.
Nem azért, mert a Z generáció ne bírná a visszajelzést, hanem azért, mert más az érzelmi tűréshatár, mások az elvárások, és egészen mást vált ki belőlük a tartósan negatív vezetői működés.
Ez változott meg igazán
A Z generáció munkahelyi működését erősebben befolyásolják az érzelmi hatások, mint korábban. Nem érzelemmentes végrehajtásban gondolkodnak, hanem folyamatos belső mérlegelésben: biztonságban vagyok-e, számít-e a véleményem, van-e értelme annak, amit csinálok.
Ezért náluk:
- erősebb az igény az érzelmi biztonságra,
- alacsonyabb a tolerancia a lekezelő, hibaközpontú kommunikációval szemben,
- gyorsabban reagálnak visszahúzódással vagy kilépéssel.
Ami korábban még elviselhető volt, az ma már könnyen demotiválóvá válik.
Pozitív pszichológia a vezetésben
A legtöbb vezető nem azért veszít el embereket, mert rosszul szervez, hanem mert észrevétlenül negatív érzelmi közegben tartja a csapatát.
Ebben a kurzusban megtanulod, hogyan válts szemléletet, és hogyan vezess úgy, hogy a kollégáid motiváltak és elkötelezettek maradjanak.
Mit vált ki belőlük a negatív vezetői működés?
A folyamatos kritika hatására nem feltétlenül jelenik meg nyílt konfliktus. Sokkal inkább egy csendesebb, de hosszú távon romboló működés indul el.
Jellemző reakciók:
- csökken az önállóság és a kezdeményezés,
- a fókusz a hibák elkerülésére kerül, nem a fejlődésre,
- elindul az érzelmi eltávolodás a vezetőtől,
- a kolléga „megcsinálja, amit kell”, de nem tesz bele többet.
Ez nem lustaság, hanem védekezés. A negatív érzelmi klíma beszűkíti a gondolkodást, és elveszi a mozgásteret.
Mire számíthatsz vezetőként, ha nem változtatsz?
Ha a vezetői működés hosszú távon is hibákra, hiányokra és elmaradásokra épül, annak kiszámítható következményei vannak:
- egyre több energiát visz el a kontroll,
- nő a fluktuáció, különösen a fiatalabb kollégák körében,
- romlik a csapat belső dinamikája,
- a vezető szerepe egyre inkább tűzoltássá válik.
A kritikaalapú vezetés nem egyik napról a másikra omlik össze, hanem fokozatosan szívja el az energiát mindkét oldalról.
Mi működik helyette?
A pozitív pszichológia alapú vezetés nem azt jelenti, hogy nem vesszük észre a problémákat. Azt jelenti, hogy nem a hibák köré szervezzük a működést.
A hangsúly áttevődik:
- a múltról a következő lépésre,
- a hiányokról az erőforrásokra,
- a számonkérésről az iránymutatásra.
A vezetői kommunikáció leíróbbá és tisztábbá válik. Nem azt erősíti, hogy mit rontottak el, hanem azt, hogy mit várunk, hogyan lehet haladni, és miben van már most is potenciál.
Miért nem működik már a kritikaalapú vezetés?
A folyamatos hibáztatás és kritizálás mára már nem elfogadott vezetői szemlélet, éppen ezért fontos váltani.
Miért rendkívül fontos és sürgős ez a váltás? Tudd meg blogcikkünkből!
Milyen eredményt hoz ez a gyakorlatban?
A kollégák nagyobb biztonságban érzik magukat, ami:
- növeli az önállóságot,
- erősíti a felelősségvállalást,
- javítja az együttműködést, és
- hosszabb távon stabilabb teljesítményt eredményez.
A pozitív pszichológia alapú vezetés olyan működési keretet ad, amelyben a teljesítmény, az együttműködés és a motiváció egyszerre tud erősödni. Minél korábban történik meg ez a szemléletváltás, annál hamarabb válik a vezetés kiszámíthatóbbá és fenntarthatóbbá, mind a csapat, mind a vezető számára.
A következő lépés az, hogy ezt a szemléletet ne csak értsd, hanem elkezdd a mindennapi vezetői helyzetekben is alkalmazni.
Olvass bele a könyvembe: A motivált munkatárs létezik
