Mi a motiváció? – miért kell vele vezetőként foglalkoznod?

Mi a motiváció?

A motiváció az a folyamat, amely elindítja, irányítja és fenntartja a célorientált viselkedést. A motiváció magában foglalja a viselkedést aktiváló biológiai, érzelmi, társadalmi és kognitív erőket. A mindennapokban a motiváció kifejezést gyakran használják annak leírására, hogy miért tesz valaki valamit. Ez az emberi cselekedetek mozgatórugója.

A motiválás jelentése

Mi az, ami valójában cselekvésre ösztönöz minket?

A motiváció az egyén belső-pszichológiai hajtóereje, amely sajátos viselkedésre ösztönzi. A motiváció az a vágy, hogy egy cél érdekében cselekedjünk. Ez kulcsfontosságú elem a célok kitűzésében és elérésében. A motiváció lehet külső, amikor az embert külső erők – más emberek vagy események, jutalom inspirálják, és lehet belső. A belső motiváció általában erőteljesebben viszi előre az embereket, és a teljesítmények jobbak.

A történelem során a pszichológusok különböző elméleteket gyártottak annak magyarázatára, hogy mi motiválja az emberi viselkedést.

Sigmund Freud például az ösztönelmélettel rukkolt elő. Szerinte ilyen motivátorok lehetnek a biológiai ösztönök, szükségletek, amelyek fontosak a szervezet túlélése szempontjából.

Maslow 1943-as szükséglet elmélete az emberi motiváció klasszikus ábrázolása. Ez az elmélet azon a feltételezésen alapul, hogy egyénenként öt szükséglet hierarchiája létezik. Ezen szükségletek egymásra épülő piramisként ábrázolhatók.

Az egyén szükségletei mozgatórugóként szolgálnak az emberi viselkedésben. Ezért a vezetőnek meg kell értenie a szükségletek hierarchiáját.  Maslow szerint a szükségletek az embereket eredendően arra motiválják, hogy jobbá tegyék önmagukat, és teljes potenciáljuk – önmegvalósításuk – kifejezése felé haladjanak azáltal, hogy fokozatosan kielégítik az alapvető szükségleteik szintjeit. A legalapvetőbb szükségletektől, mint például az élelem és a biztonság, a magasabb rendű szeretetig, az összetartozásig és az önértékelésig.

Az öt szükséglet a következő:

1. Élettani szükségletek – Ezek a levegő, a víz, az élelmiszer, a ruházat és a menedék alapvető szükségletei. Túlélés, és fenntartás. Például, ha az ember képes dolgozni, és jó fizetése van, amiből megélhet, biztosítottak az élettani szükségletek. Más szavakkal, a fiziológiai szükségletek jelentik az élet alapvető kényelmi igényeit.
2. Biztonsági szükségletek – A biztonsági igények magukban foglalják a fizikai, környezeti és érzelmi biztonságot, és védelmet. Például munkahelyi biztonság (biztos munkahely, a munkáltatóba vetett bizalom), pénzügyi biztonság (fizetés, juttatások, megtakarítás), az ingatlan biztonsága (van hol laknia, az otthona biztonságos, jó környéken, jó állapotban van), családi és szociális háló, jó egészség és lehetőség az egészségügyi ellátásra.
3. Társadalmi szükségletek – A szociális szükségletek magukban foglalják a szeretet, a gondoskodás, a hovatartozás és a barátság szükségességét. Például a munkatársakkal, vezetőkkel való kapcsolat, megbecsülés, tisztelet, és a csoporthoz tartozás érzése is ide tartozik.
4. Önbecsülés – A megbecsülési szükségletnek két típusa van: belső megbecsülési igények (önbecsülés, magabiztosság, kompetencia, eredményesség és szabadság) és külső megbecsülési igények (elismerés, hatalom, figyelem és csodálat).
5. Önmegvalósítási igény – Ez magában foglalja azt a késztetést, hogy azzá váljon, amivé szeretne, és amivé képes válni. Magában foglalja a fejlődés, az előre lépés, és az önelégedettség szükségét. Magában foglalja azt a vágyat is, hogy minél több ismeretet szerezzen. Önmegvalósításhoz tartozik az elfogadás, erkölcsösség, kreativitás, spontaneitás, tapasztalat szerzés, értelmi és belső potenciál növekedés. Az önmegvalósítási igények soha nem elégíthetők ki teljesen. Ahogy az egyén pszichológiailag fejlődik, a lehetőségek folyamatosan nőnek, hogy tovább fejlődjön.

Maslow szerint az egyéneket a kielégítetlen igények motiválják. A kielégített igény hajtja és kényszeríti ki a következő igény felmerülését. Maslow az öt szükségletet két kategóriába sorolta – magasabb rendű szükségletek és alacsonyabb rendű szükségletek. A fiziológiai és a biztonsági igények alkotják az alacsonyabb rendű szükségletet. Ezek elsősorban külső „eszközökkel” kielégíthetők. Például lakás, élelmiszer, pénz, biztos munkahely, tiszta környezet.

A társadalmi, önbecsülési és önmegvalósítási igények képezték a magasabb rendű szükségleteket. Ezeket általában belső szükségletek. Belső változások érik el a szükséglet kielégülését. Például, ha diplomát szerez valaki, az előrelépés, fejlődés, elégedettséggel tölti el. Több ismerettel rendelkezik adott területen, kompetensebb a munkájában, nagyobb megbecsüléssel, fizetéssel jár. Új tapasztalatot szerez, önállóbbá válik a munkavégzés során, olyan csapathoz fog tartozni, ahova szeretett volna bejutni. Tehát azzá válik, amivé szeretne, amire lehetősége van.