A munkahelyi sikerekhez, a kitűzött célok eléréséhez szinte kivétel nélkül szükség van csoportokra, de leginkább jól működő csoportoka egy vállalkozásnál. Más emberek jelenléte hatással van viselkedésünkre, teljesítményünkre. Minden csoportban befolyásolják egymást a csoportban lévő tagok, kialakulnak a csoportban szokások, elvek, nézetek, értékek, valamint az összetartás. Ez adja a csoport erejét, amely nem más, mint a csoportdinamika.
Mi az a csoportdinamika?
A dinamika görög eredetű szó, jelentése erő. A csoportdinamika a csoport mindennapjaira, teljesítményére ható erők együttes elnevezése, mely azt vizsgálja, hogy a csoport hatására milyen módon változik a csoporttagok viselkedése. A csoportdinamika jelenségét az 1900-as évek elején Norman Triplett, amerikai pszichológus jegyezte fel, amerikai biciklis sportolókkal végzett kutatásai során.
A vizsgálat közben észrevette, hogy azok a sportolók, akik másokkal közösen edzenek, jelentősen jobb teljesítményre képesek, jobb szintidőket érnek el, mint azok a társaik, akik egymagukban végzik az edzéseket. Pusztán egy másik ember jelenléte a legtöbb sportolót jobb teljesítményre ösztönözte, plusz erőt adott nekik a jobb teljesítmény eléréséhez.
Ezt a többlet teljesítményre ösztönző erőt Triplett szociális facilitációnak, azaz szociális növekménynek nevezte el. A csoporttagok között létrejövő többlethatás, szociális ösztönző erő hatással van a tagok személyiségére, viselkedésére, teljesítményére amely hatással van a csoport fejlődésére is.
A csoportdinamika, a csoportdinamikai folyamatok határozzák meg azt, hogy egy csoport képes-e jól teljesíteni. Alapjaiban határozza meg azt, hogyan reagál a változásokra, hogyan veszi a mindennapi akadályokat, mennyire képesek a csoport tagjai hatékonyan együtt dolgozni és mennyire összetartóak.
Csoportdinamikai jelenségek
A csoporttá válás folyamatában fellépő erők hatással vannak a csoporttagok viselkedésére is. A csoportban végigmennek a csoportdinamikai jelenségek, melyek a csoportnorma, a csoportkohézió és a csoportkultúra.
Csoportnorma
Amint létrejön egy csoport, kezdenek kialakulni a csoportban a szabályok, viselkedési normák. A társadalmi normákkal ellentétben ezek nem feltétlenül rögzített szabályok, a csoporttagok egy nem tudatos folyamat során alakítják ki egymás között a szabályokat. Létrejönnek olyan normák, melyek csak egy, vagy néhány csoporttagra vonatkoznak, melyek az adott tagok csoporton belüli szerepeit alakítják ki. A szerepeken felül kialakulnak továbbá azok az egységes normák is, melyeket a csoporttagok elvárnak egymástól és saját maguktól is.
Mivel senki sem úgy érkezik egy munkahelyi csoportba, hogy sosem volt előtte egyetlen csoportnak sem a tagja, ezért minden csoporttagnak van elképzelése arról, hogy a csoportokban milyen normáknak, szokásoknak kellene kialakulni. Az egyéni tapasztalatok ezután találkoznak a csoportban kialakult normákkal, melyek négyféle végkimenetellel zárulhatnak:
- A csoporttag igazodik a csoport normáihoz
- A csoporttag megpróbálja megváltoztatni a csoportnormákat
- Megmarad kívülállóként és saját normáit követi
- Elhagyja a csoportot
Amennyiben egy csoporttag nem tudja megváltoztatni a csoportnormákat, általában végül vagy igazodik a csoport normáihoz, vagy elhagyja a csoportot. Utóbbit sok vezető kudarcként éli meg, de előfordulhat olyan eset, amikor a gondos kiválasztás ellenére sem illik valaki az adott csoportba.
A csoportkultúra
A csoportkultúra kialakulása egy igen hosszú folyamat. A csoport tagjainak nézeteit, szokásait, hagyományait, értékítéletét jelenti. A csoporttagok viszik be ezeket az értékeket, amelyeket eddig tapasztalataik, szokásaik, kulturális örökségükből hoznak magukkal. Minél inkább sokszínű egy csoport, annál kiterjedtebbek a csoportkultúrában megmutatkozó elemek. Az egyes nézetek a csoport kommunikációs csatornáin keresztül terjednek, minél többet kommunikálnak egymással a tagok, minél több lehetőség van megismerni a többiek nézeteit, a csoportkultúra annál jobban gyarapszik. Az idő múlásával a csoportkultúra megújulhat, megváltozhat és a környezet is befolyásoló hatással van alakulására.
Csoportkohézió
A csoportkohézió a csoportdinamika egyik, ha nem a legfontosabb eleme. A csoportkohézió gyakorlatilag a csoport összetartó erejét jelenti. Kialakulásával egészen szoros kapcsolat jön létre a csoporttagok között. A csoportkohézió kialakulása hosszútávú folyamat, és mint általában minden jó dolog, hordoz magában veszélyeket, mint például a klikkesedés, valamint a vezetői szerepek felborulása. A csoportkohézió a közös élmények hatására alakul ki, és a megfelelő módon történő kialakulása segíthető. A csoportdinamika ezen részéről korábban itt írtunk már: A csoportkohézió.
Munkahelyi csoportdinamika
A csoportdinamika jelenségei a munkahelyen is ugyanúgy végbemennek, mint bármely más csoportban. A csoportdinamikai folyamatokat azonban lehet és kell is befolyásolni, hogy a csoportban kialakult légkör a munkahelyi célok elérését lehetővé tegye. A kijelölt vezetők feladata, hogy viselkedésükkel, hozzáállásukkal megszilárdítsák vezető posztjukat a csoporton belül.
Fontos, hogy ne csak a titulusuk miatt tekintsék őket vezetőnek, hanem valóban elfogadják őket, mint olyan személyt, aki képes vezeti a csoportot, és mindenki megbízhat bennük. A csoportdinamika mindenképpen végbemegy, ha egy új csoport létrejön. A közösen megélt élmények, melyekhez egy csapatépítő tréning nagyban hozzá tud járulni, valamint az elvégzett feladatok, elért sikerek, vagy éppen kudarcok formálják a csoportot. Ha vezetőként kellő figyelmet fordítasz ezen folyamatok alakítására, garantáltan egy hosszú távon is jól működő, sikeres és hatékony csapatot tudhatsz a hátad mögött.
Olvass bele legújabb könyvembe: A motivált munkatárs létezik


Csatlakozz a TeamGuide Vezetői Clubhoz!
Olvass további cikkeket szervezetfejlesztés témában:
Hatékony kommunikációs stratégiák a munkahelyi problémák megoldására
A munkahelyi problémák felmerülése a legtöbb cég életében elkerülhetetlen. Ezek a problémák azonban a legtöbb esetben egyszerűen megoldhatók, méghozzá a megfelelő kommunikációs stratégia alkalmazásán keresztül. Éppen ezért a modern munkahelyeken a sikeres vezetők...
Milyen a jó mérőszám?
Rengetegszer hallhattuk már, hogy a produktivitás növelése érdekében lényegesek a statisztikák. A megfelelő adatokhoz pedig csak akkor juthatunk hozzá, ha ismerjük a megfelelő mérőszámokat. De milyenek valójában a jó mérőszámok és hogyan alakíthatjuk ki őket...
Tudtad? Az embereid szeretnek felelősséget vállalni!
A beosztottak gyakran szeretnek felelősséget vállalni, azonban sok vezető szkeptikus ezzel kapcsolatban. Te hogyan állsz a témához? Ahhoz, hogy megértsük az új nézőpontot, beszéljünk arról, hogy mi is pontosan a felelősségvállalás? Ha valakinek feltesszük a kérdést,...
Így simítsd el a konfliktust két kolléga között
A konfliktusokról szóló témák szinte kimeríthetetlenek, hiszen gyakran van a terítéken egy nézeteltérés, kiváltképp a munkahelyen. Vezetőként pedig hatalmas szereped van abban, hogy ezek a konfliktusok megoldódjanak és ne fajuljanak tovább. Tippjeinkkel és rugalmas...
A konfliktus közelebbről – néha még jó is lehet
A konfliktusnak a legtöbbször negatív visszhangja van, azonban néha pozitív hatása is lehet. A konfliktus, leginkább az - interperszonális fajtája - az élet és még gyakrabban a cégek életének velejárója. Főként akkor robbannak ki, amikor változások vannak a láthatáron...
Hogyan szüntesd meg az inger-reakció működést?
Vezetőként veled is előfordult már, hogy úgy érezted, az alkalmazottak nem végeznek időben a feladatokkal? Hogy gyakran elcsúsznak a határidőkkel és látszólag túl elfoglaltak, holott a kapott feladatok mennyisége ezt nem indokolja? Mielőtt túl nagy feneket kerítenél a...
A konfliktuskerülő vezető csapdája
Gyakran találkozunk olyan vezetőkkel, akik nem nagyon szeretnek konfrontálni és kerülik azt, hogy beleálljanak a vitás helyzetekbe vagy konfliktusokba. De arra gondoltál már, hogy a konfliktus elkerülése nagyobb kockázattal jár, mintha kiállnál a véleményed mellett?...
A vezetői kontroll titkos eszköze
A vezetői kontroll jelentése sokunknál a mai napig összemosódik az alkalmazottak egzecíroztatásával. A megfelelő vezetői kontroll kérdése azonban olyannyira sarkalatos pont egy cég és egy vezető életében, hogy érdemes beszélni róla. Vajon te tisztában voltál a...
Mire figyelj a célkitűző beszélgetések után vezetőként?
A bizonyos időközönként tartott célkitűző beszélgetések sokak számára ismerősen csengenek, hiszen a cégeknek és persze az embereknek szüksége van célokra. A tapasztalatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a legtöbb vezető bizonyos szinten nyűgként éli meg a célkitűző...
A jó vezető 10 jellemzője
Milyen egy jó vezető? Legyen feddhetetlen, öntudatos, bátor, tiszteletteljes, agilis és az empatikus hozzáállás sem lenne hátrány. A lista szinte végtelen, hajlamosak vagyunk igen magas elvárásokat támasztani egy bizonyos pozíció betöltésére alkalmas személy felé. De...