Hogyan szüntesd meg az inger-reakció működést?
2023-04-26
Így simítsd el a konfliktust két kolléga között
2023-05-22
A konfliktusnak a legtöbbször negatív visszhangja van, azonban néha pozitív hatása is lehet. A konfliktus, leginkább az – interperszonális fajtája – az élet és még gyakrabban a cégek életének velejárója. Főként akkor robbannak ki, amikor változások vannak a láthatáron vagy amikor mindenki nyomás alatt kénytelen teljesíteni, például egy szoros határidő miatt. Bármi is legyen a konfliktus kiváltó tényezője, érdemes úgy kezelni, hogy végül pozitívan jöjjünk ki az egészből. Lássuk is, mi fán terem a konfliktus!
Mi az interperszonális konfliktus?
A Chambers English Dictionary meghatározása szerint a konfliktus „erőszakos ütközés, küzdelem, verseny, vagy mentális csata”. Az interperszonális konfliktus egy egyszerű nézeteltérésből alakulhat ki, ahhoz azonban, hogy konfliktussá váljon, az érintettekre az alábbiak is jellemzőek:
- Az érintettek azt érzékelik, hogy céljaik összeegyeztethetetlenek, vagy a másik fél ellehetetleníti azok elérését.
- A felek versenyeznek az erőforrásokért és mindkettő zavaró tényezőnek tekinti a másik felet.
- Az érintettek jólétének valamilyen módon egymástól kell függenie, de ez nem azt jelenti, hogy ugyanakkora befolyással kell rendelkezniük. A vezető és beosztott éppúgy függhet egymástól, mint egy házaspár.
A konfliktus azonban nem mindig rossz dolog
Az tény, hogy a konfliktus destruktív lehet és arra készteti az embereket, hogy negatív érzelmeket tápláljanak egymás iránt. Való igaz, hogy sokszor olyan energiákat fordítunk a konfliktusokra, amelyet sokkal jövedelmezőbben használhatnánk fel a munkában. A konfliktus kiemeli a személyiség vagy a célokon belüli különbségeket és arra készteti a csoporttagokat, hogy jobban polarizálódjanak.
A jól kezelt konfliktus ezzel szemben konstruktív is lehet, segít „kitisztítani a levegőt”, feloldja az intenzív érzelmeket és a stresszt, a feszültséget. Különösen akkor jönnek elő ezek a pozitív mellékhatások, ha az érintett felek mindegyike jól kezeli a konfliktust és együtt találják meg a kivezető utat. Hatalmas segítség lehet ebben egy felkészült vezető, aki ismeri a konfliktuskezelés technikáját.
Extra vezetői támogatás
Vezetőként szeretnél többet is tudni a témáról, illetve további segítséget, szakmai kérdéseidre pedig konkrét gyakorlatias válaszokat kapni? Bővítenéd eszköztáradat és szakmai kapcsolataidat? Csatlakozz a TeamGuide Vezetői Akadémiához!
Idejében cselekedjünk
A konfliktusok korai kezelése általában azért célszerűbb, mert az álláspontok még nincsenek annyira kőbe vésve és az érzelmek sem olyan szélsőségesek, tehát a helyzet még képlékeny. A korai időszakban elkezdett konfliktuskezelés eszköze nem meglepő módon a tárgyalás. Ehhez először is meg kell ismernünk a különböző megküzdési stratégiákat. Ezek nem feltétlenül jók vagy rosszak, hanem csupán a játékban szereplők stratégiai megküzdési típusait jelölik:
- Versenyezz és küzdj
A klasszikus egyik fél nyer, a másik pedig veszít szituáció, ahol az egyik fél jobbára erővel nyeri meg a harcot. - Együttműködés
Az ideális eredmény, amikor mindkét fél nyer a végén. - Kompromisszumkötés vagy tárgyalás
Jobb eredményt ad, mint a győzelem/vereség, azonban mégsem mondhatjuk teljes győzelemnek. Hívjuk inkább pontozás nélküli döntetlennek. - Tagadás vagy elkerülés
Itt mindenki úgy tesz, mintha nem is lenne probléma. Ez akkor hasznos, ha a konfliktusban lévőknek időre van szükségük, hogy csillapodjanak a kedélyek. - A probléma elnyomása
A felszínen harmónia van, azonban mélyen még ott a konfliktus gyökere, ami később úgyis felszínre tör majd.
A konfliktus kezeléséhez tehát először be kell lőnünk azt, hogy melyik fent említett szituáció felé tendálunk és tudatosan kell kezelni azt.
A konfliktuskezeléshez azonban alapvető készségekre is szükség van, amelyben a legfontosabb az asszertív megközelítés. Ez azt jelenti, hogy képesnek kell lennünk arra, hogy világosan és határozottan fejezzük ki nézőpontjainkat, azonban agresszió nélkül közvetítsük azokat. Sokat segít, ha az „én” kijelentéseket használod. Például így: „Amikor azt mondod, hogy x, akkor én y-nak éreztem magam”.
Mennyivel jobb ezt meghallgatni, mint hogy „Szörnyű a viselkedésed”, vagy akár azt, hogy „rossz ember vagy”. Az asszertív kommunikáció segít megelőzni a további konfliktusokat. Minden esetben hasznos, ha megtanuljuk felismerni az érzelmeket önmagunkban és másokban is. Mivel a végső megoldás már nem fért bele ebbe a cikkbe, tarts velünk a következőben is, ahol gyakorlati tanácsokat kaphatsz.
Olvass bele a könyvembe: A motivált munkatárs létezik
Szeretnéd megérteni az embereid működését?
Szeretnéd, ha az embereid valódi szövetségeseid lennének?
Szeretnél sikeres és szerethető vezetővé válni?
CSATLAKOZZ TE IS AZ ORSZÁG EGYETLEN VEZETÉSPSZICHOLÓGIAI AKADÉMIÁJÁHOZ!
