Az eredményes vezető mögött mindig egy eredményes csapat áll, akik segítik a vállalati célok elérésében. A jó csapatmunka, a jól működő munkahelyi csoport kialakulásához idő kell, nem egyik napról a másikra történik. A csoportfejlődés szakaszai minden esetben végbemennek, amikor egy csoport alakul, vagy új vezetőt neveznek ki a csoport vezetésére.

A csoportfejlődés szakaszai Bruce Tuckman modellje alapján

A csoportfejlődés szakaszait elsőként Bruce Tuckman amerikai pszichológiai kutató írta le 1965-ben tudományos publikációjában. Ekkor négy lépésben határozta meg a csoportfejlődés szakaszait, amelyek a kialakulás, a viharzás, a szabályozás és a teljesítés szakaszai voltak. A további kutatásai alapján aztán 1977-ben módosította eredeti modelljét, és a kutatásai alapján a meglévő négy szakasz mellé egy ötödiket is megnevezett, amelyet a felbomlás, vagy megújulás szakaszaként nevezett el.

A csoportfejlődés szakaszai minden munkahelyi csoporton belül végbemennek, hosszabb, rövidebb idő alatt. Az egyes szakaszokban a csoport tagjait eltérő magatartási formák és cselekedetek jellemzik.

A kialakulás szakasza

A csoportfejlődés első szakasza a kialakulás, amely tulajdonképpen egy ismerkedési szakasz. Ilyenkor sokszor olyan emberek kerülhetnek össze, akik még sosem találkoztak, vagy sosem dolgoztak együtt, egy csapatban.

Ilyenkor még mindenki keresi a helyét a csoporton belül, finoman ismerkednek egymással a csoporttagok, keresik egymással a kapcsolódási pontokat. Ilyenkor még nem törnek felszínre az ellentétek, nem alakulnak ki konfliktusok, az egymással való kommunikáció is visszafogott. A vezetők feladata ilyenkor a munkahelyi elvárások, a szabályok pontos ismertetése és tudatosítása a munkatársaiban.

A viharzás szakasza

A viharzás szakasza az első konfliktusok időszaka. Nem szükségszerű ennek a szakasznak a bekövetkezése, de a nézeteltérések előbb utóbb szinte biztosan jelentkezni fognak a csoportban. Kialakulnak a csoporton belül a feladatok, szerepek, melyek egyes csoporttagok között konfliktusokat szülhetnek.

Korábbi jó viszonyok, barátságok szűnhetnek meg ebben a csoportfejlődési szakaszban, és ilyenkor lehet jellemző a klikkesedés is. A csapat egyes tagjai kiábrándulhatnak az új pozícióból, és elégedetlenné válhatnak. A csapat tagjait a kialakult konfliktusok és a feszült légkör érzelmileg megviselhetik, nyugtalanság alakulhat ki a tagok között.

Vezetőként ilyenkor a legfontosabb a megértés, és a konfliktuskezelés. Ilyenkor minden problémát komolyan kell venni, és törekedni a megoldásra is, még ha látszólag az csak egy-két embert érint egy nagyobb csoportban. A csoport tagjait meg kell nyugtatni, meg kell hallgatni a problémákat és átsegíteni a csapatot ezen a viharos, érzelmekkel teli időszakon.

A szabályozás szakasza

A viharzási szakasz után megnyugszanak a csapat tagjai, kialakulnak a csoportban betöltött szerepek. A szabályozás szakaszában kialakulnak a szabályok, a csoport által képviselt értékek, mindenki megtalálja a maga helyét a csapatban. Megfogalmazódnak a közös célok, kialakul a hatékony munkához szükséges együttműködés és mélyebb kapcsolatok, kötődés alakul ki a munkatársak között. Mindenki tudja, hogy miért tartozik felelősséggel, milyen rábízott feladatokért felel. A konfliktusok ritkábban jelentkeznek, mert kialakultak már a csoportban a szabályok, normák.

Vezetőként fontos feladat ilyenkor ezeket a szabályokat fenntartani, mélyíteni, szükség esetén közösen módosítani rajtuk. A vezető ilyenkor a béke őrzője, feladata elsősorban a támogató vezetés, hogy a csoport szabályai fennmaradjanak, formálódjanak és ne kezdődjenek elölről a konfliktusok. A számonkérés is fontos, hogy a cselekedeteknek legyen következménye.

A teljesítés szakasza

A csoportfejlődés szakaszai közül a teljesítés szakasza a leginkább eredményes szakasz. Ilyenkor a csapat tisztában van a közös céllal, hogy miért végzik a feladatukat. Mindenki tudja a helyét a csoportban, és nagyon hatékony munkavégzésre képesek. Természetesen ilyenkor is jönnek akadályok, kialakulnak konfliktushelyzetek, de a csapat közösen át tudja ugrani az akadályokat, és kezelni a konfliktusokat. A csapat tagjai között szoros kapcsolat alakul ki, segítik egymást, és igyekeznek a jó légkört fenntartani.

Vezetőként ilyenkor már a nagyobb volumenű feladatok is nyugodtan kiadhatók a munkatársaknak, nem szükséges folyamatos, szoros kontroll alatt tartani a munkavégzést, de a támogatás továbbra is elsődleges feladat.

A felbomlás szakasza

A felbomlás több okból is létrejöhet. Előfordulhat, hogy a csoport csak egy bizonyos feladat elvégzésére lett létrehozva, és ezt elérve betölti funkcióját és nincs rá szükség tovább. A felbomlás oka lehet az is, hogy a vezetőség a sikeres együttműködésen felbuzdulva új csoportokat hoz létre. Az új csoport tagjai közé a már sikeresen együttműködő csoport tagjai közül választanak, hogy a tapasztalataikat új csoportok munkájában is kamatoztathassák. Ha egy csapattag, vagy a vezető hagyja el a jól működő csoportot, újra ki kell alakítani a mindennapi rutinokat, szabályokat, szokásokat, így az egyes szakaszokat újra végig kell járnia a megújult csoportnak.

A csoportfejlődés szakaszai közül a felbomlási szakaszban a vezető feladata, hogy a csoport felbontását nem csak szakmai szempontok alapján vigye végbe, hanem magasfokú empátiát is tanúsítson a csoport tagjainak irányába.

A csoporttagokat a megszokott, jól szervezett, együttműködő, egymásért kiálló csoport, a munkatársak elvesztése nagyon érzékenyen, lényegében gyászként is érintheti. Ez az érzés a csoport tagjaiban egészen addig fennmaradhat, míg egy új csoportba nem kerülnek, és végbe nem mennek a csoportfejlődés szakaszai.

A csoportfejlődés szakaszai óhatatlanul végbemennek, mikor egy új csapat jön létre, legyen az akár munkahelyi, vagy bármilyen olyan csoportosulás, ahol a tagok egy közös célért gyűlnek össze rendszeresen. A jó vezető feladata ezt az utat minél jobban lerövidíteni, és minél inkább zökkenőmentessé tenni. Egy összetartó, jó csapattal szinte bármilyen elérhetetlennek tűnő cél elérhető, ezért fontos, hogy a vezető mindig a csoportfejlődés szakaszainak megfelelően hozza meg döntéseit, kezelje a problémákat, konfliktusokat.

Olvass további cikkeket szervezetfejlesztés témában: