Motivációs elméletek

Motivációs elméletek: Maslow elmélet

Szinte mindenki hallott már a Maslow piramisról, még ha nem is pontosan tudja mit is jelent valójában. Abraham Maslow elméletének alapja a szükséglethierarchia. Úgy véli, a motivációnkat befolyásoló tényezők hierarchikus módon határozzák meg cselekedeteinket. Elmélete szerint, ameddig az alacsonyabb rendű szükségletek részben, vagy teljesen nem elégülnek ki, nem alakulhatnak ki magasabb szintű igények sem.

A kutatását 1943-ban publikálta, és a kutatásban amerikai munkások motivációját vizsgálta.

A Maslow piramis felállítása során öt nagy motivációs tényező csoportot fogalmazott meg, melyet későbbi kutatásai alapján további két szinttel, hét szintesre bővített. Érdekesség, hogy sosem nevezte és nem is ábrázolta piramisként motivációs elméletét. Az elnevezést és ábrázolási módot a szakma a későbbiek során alakította ki a jobb szemléltethetőség és a könnyebb megértés érdekében.

A Maslow piramis szintjei

1. A Maslow piramisban a fiziológiai szükségletek képezik a piramis alapját. Ide tartozik az emberi léthez nélkülözhetetlen szükségletek kielégítése, mint például a vegetatív funkciók, a táplálkozás, a pihenés vagy a szexuális élet.
2. A piramis második foka a biztonsági szükségletek szintje, mely a pénzügyi, fizikai, egészségügyi biztonság kielégítését jelenti.
3. A harmadik szinten a szeretet és a valahová tartozás szükséglete helyezkedik el. Ezen a szinten a családi, baráti, munkatársi, más közösségi kapcsolatokat kell érteni, akikkel szemben kialakulhat a valahová tartozás és a kölcsönös szeretet érzése.
4. A piramis negyedik szintjén az elismerés szükséglete helyezkedik el. Mindenki vágyik arra, hogy elismerjék tevékenységét, “híres” lehessen tudása alapján. Ehhez a szinthez kapcsolódik az önértékelés és az önbecsülés is, melyek az elismerés vágyának kialakulásához nélkülözhetetlenek.
5. A következő szinten a kognitív szükségletek kaptak helyet, amelyek a tanulás utáni vágyat, új ismeretek megszerzését, a világ megismerésének szándékát és az életbe való átültetését jelentik.
6. A hatodik szinten az esztétikai szükségletek állnak, amelyek a szépség, rend, rendszer, tisztaság utáni vágyat jelentik. (E két szint eredetileg nem szerepelt Maslow motivációs elméletében. A későbbi kutatásai alapján vette hozzá elméletéhez a kognitív és az esztétikai szükségleteket.)
7. A piramis csúcsán helyezkedik el Maslow motivációs elméletében az önmegvalósítás szükséglete. Itt újra az egyéni motiváció kerül előtérbe. Az egyén mindent szeretne megtenni azért, hogy minden célját elérhesse. A fizikai határok, képességek feszegetése, akár átlépése árán minden célt elérni a teljes megelégedettségig.

Motivációs elméletek: Herzberg modell

Frederick Herzberg motivációs elméletét az 1960-as években állította fel. A vizsgálatait a felsőbb osztályban lévő munkavállalók megfigyelésével végezte. Herzberg a motivációba szerepet játszó szükségleteket két nagy csoportra bontotta fel, melyek a motivátorok és a higiénés tényezők.

A motivátorok lényegében a belső motiváció elemeiként is megállják a helyüket. Ilyen a munka érdekessége, az elért teljesítmény, az előrelépés, az elismerés, fejlődési lehetőség. A motivátorok Herzberg szerint jóval fontosabbak, mint a higiénés tényezők, ahogy a belső motiváció is ösztönzőbb, a külsőnél.

A higiénés tényezők főképp a külső motiváció elmeihez hasonlíthatóak, és alacsonyabb rendűek a motivátorokhoz képest. Önmagukban nem képesek valójában motiválni, de hiányuk elégedetlenséget okoz. Herzberg úgy vélte, hogy a higiénés tényezőkből elegendő csak a legszükségesebbeket biztosítani, hogy ne alakuljon ki elégedetlenség a munkavállalók körében. Ilyen higiénés tényező többek között a megfelelő munkakörülmény, a munkához szükséges hatékony eszközök biztosítása, a javadalmazás, munkakapcsolatok, munkafolyamatok stb.

Maslow és Herzberg féle motivációs elméletek összehasonlítása

A Herzberg modell gyakorlatilag cáfolja azt, hogy a szükségletek valamennyi szintje képes motivációt kialakítani. Véleménye szerint teljesen mindegy, hogy a higiénés tényezőkön belül mivel próbálnak motiválni valakit. A jutalom pont ugyanolyan, mint a számonkérés, mert a motiváció elsősorban belülről fakad. Véleménye szerint a pénz nem feltétele a motiváció kialakításának, nem befolyásolja a motiváltságot, míg Maslow szerint a szükséglethierarchiában második helyen áll a pénzügyi biztonság.

Az eltérés látszólag nagy, azonban a két szakember eltérő társadalmi osztályokban végezte vizsgálatait. Míg Maslow két évtizeddel korábban, az alsóbb rétegek, az átlag amerikai munkások körében végzett kutatásokat, addig Herzberg a magasabb társadalmi osztályban lévők motivációját kutatta. Herzberg kutatási csoportjában a munkakörükből adódóan a biztonság adott volt, míg a 20 évvel korábbi munkásosztály anyagilag és társadalmilag is jóval kiszolgáltatottabb volt.

Sem Maslow, sem Herzberg motivációs elmélete nem állja meg teljeskörűen a helyét, mivel minden ember más és más, ahogy az idő múlásával változnak az életkörülmények és a szükségletek is. A motivációs elméletek között azonban nagyon fontos mindkét elméletet ismerni, hogy a munkatársakat kellően motiválhassuk. A motiváció megteremtése és fenntartása minden munkahelyen elengedhetetlen. Mindegy, hogy melyiket alkalmazzuk a motivációs elméletek közül, ha elérjük célunkat.

A motivált, elégedett munkatársak hosszútávon, és folyamatosan képesek magas teljesítményt nyújtani, amely nélkülözhetetlen egy sikeres vállalkozás életében. A motiváció nem csak a vállalkozás, de a munkavállalók életében is fontos, így annak folyamatos fenntartása mindkét fél érdeke. Éppen ezért alkottuk meg mi is a motivációs rendszer kialakítására szolgáló módszerünket, mellyel valóban ösztönző, motiváló rendszert tudsz kialakítani a cégedben.