A munkahelyi sikerekhez, a kitűzött célok eléréséhez szinte kivétel nélkül szükség van csoportokra, de leginkább jól működő csoportoka egy vállalkozásnál. Más emberek jelenléte hatással van viselkedésünkre, teljesítményünkre. Minden csoportban befolyásolják egymást a csoportban lévő tagok, kialakulnak a csoportban szokások, elvek, nézetek, értékek, valamint az összetartás. Ez adja a csoport erejét, amely nem más, mint a csoportdinamika.

Mi az a csoportdinamika?

A dinamika görög eredetű szó, jelentése erő. A csoportdinamika a csoport mindennapjaira, teljesítményére ható erők együttes elnevezése, mely azt vizsgálja, hogy a csoport hatására milyen módon változik a csoporttagok viselkedése. A csoportdinamika jelenségét az 1900-as évek elején Norman Triplett, amerikai pszichológus jegyezte fel, amerikai biciklis sportolókkal végzett kutatásai során.

A vizsgálat közben észrevette, hogy azok a sportolók, akik másokkal közösen edzenek, jelentősen jobb teljesítményre képesek, jobb szintidőket érnek el, mint azok a társaik, akik egymagukban végzik az edzéseket. Pusztán egy másik ember jelenléte a legtöbb sportolót jobb teljesítményre ösztönözte, plusz erőt adott nekik a jobb teljesítmény eléréséhez.

Ezt a többlet teljesítményre ösztönző erőt Triplett szociális facilitációnak, azaz szociális növekménynek nevezte el. A csoporttagok között létrejövő többlethatás, szociális ösztönző erő hatással van a tagok személyiségére, viselkedésére, teljesítményére amely hatással van a csoport fejlődésére is.

A csoportdinamika, a csoportdinamikai folyamatok határozzák meg azt, hogy egy csoport képes-e jól teljesíteni. Alapjaiban határozza meg azt, hogyan reagál a változásokra, hogyan veszi a mindennapi akadályokat, mennyire képesek a csoport tagjai hatékonyan együtt dolgozni és mennyire összetartóak.

Csoportdinamikai jelenségek

A csoporttá válás folyamatában fellépő erők hatással vannak a csoporttagok viselkedésére is. A csoportban végigmennek a csoportdinamikai jelenségek, melyek a csoportnorma, a csoportkohézió és a csoportkultúra.

Csoportnorma

Amint létrejön egy csoport, kezdenek kialakulni a csoportban a szabályok, viselkedési normák. A társadalmi normákkal ellentétben ezek nem feltétlenül rögzített szabályok, a csoporttagok egy nem tudatos folyamat során alakítják ki egymás között a szabályokat. Létrejönnek olyan normák, melyek csak egy, vagy néhány csoporttagra vonatkoznak, melyek az adott tagok csoporton belüli szerepeit alakítják ki. A szerepeken felül kialakulnak továbbá azok az egységes normák is, melyeket a csoporttagok elvárnak egymástól és saját maguktól is.

Mivel senki sem úgy érkezik egy munkahelyi csoportba, hogy sosem volt előtte egyetlen csoportnak sem a tagja, ezért minden csoporttagnak van elképzelése arról, hogy a csoportokban milyen normáknak, szokásoknak kellene kialakulni. Az egyéni tapasztalatok ezután találkoznak a csoportban kialakult normákkal, melyek négyféle végkimenetellel zárulhatnak:

• A csoporttag igazodik a csoport normáihoz
• A csoporttag megpróbálja megváltoztatni a csoportnormákat
• Megmarad kívülállóként és saját normáit követi
• Elhagyja a csoportot

Amennyiben egy csoporttag nem tudja megváltoztatni a csoportnormákat, általában végül vagy igazodik a csoport normáihoz, vagy elhagyja a csoportot. Utóbbit sok vezető kudarcként éli meg, de előfordulhat olyan eset, amikor a gondos kiválasztás ellenére sem illik valaki az adott csoportba.

A csoportkultúra

A csoportkultúra kialakulása egy igen hosszú folyamat. A csoport tagjainak nézeteit, szokásait, hagyományait, értékítéletét jelenti. A csoporttagok viszik be ezeket az értékeket, amelyeket eddig tapasztalataik, szokásaik, kulturális örökségükből hoznak magukkal. Minél inkább sokszínű egy csoport, annál kiterjedtebbek a csoportkultúrában megmutatkozó elemek. Az egyes nézetek a csoport kommunikációs csatornáin keresztül terjednek, minél többet kommunikálnak egymással a tagok, minél több lehetőség van megismerni a többiek nézeteit, a csoportkultúra annál jobban gyarapszik. Az idő múlásával a csoportkultúra megújulhat, megváltozhat és a környezet is befolyásoló hatással van alakulására.

Csoportkohézió

A csoportkohézió a csoportdinamika egyik, ha nem a legfontosabb eleme. A csoportkohézió gyakorlatilag a csoport összetartó erejét jelenti. Kialakulásával egészen szoros kapcsolat jön létre a csoporttagok között. A csoportkohézió kialakulása hosszútávú folyamat, és mint általában minden jó dolog, hordoz magában veszélyeket, mint például a klikkesedés, valamint a vezetői szerepek felborulása. A csoportkohézió a közös élmények hatására alakul ki, és a megfelelő módon történő kialakulása segíthető. A csoportdinamika ezen részéről korábban itt írtunk már: A csoportkohézió.

Munkahelyi csoportdinamika

A csoportdinamika jelenségei a munkahelyen is ugyanúgy végbemennek, mint bármely más csoportban. A csoportdinamikai folyamatokat azonban lehet és kell is befolyásolni, hogy a csoportban kialakult légkör a munkahelyi célok elérését lehetővé tegye. A kijelölt vezetők feladata, hogy viselkedésükkel, hozzáállásukkal megszilárdítsák vezető posztjukat a csoporton belül.

Fontos, hogy ne csak a titulusuk miatt tekintsék őket vezetőnek, hanem valóban elfogadják őket, mint olyan személyt, aki képes vezeti a csoportot, és mindenki megbízhat bennük. A csoportdinamika mindenképpen végbemegy, ha egy új csoport létrejön. A közösen megélt élmények, melyekhez egy csapatépítő tréning nagyban hozzá tud járulni, valamint az elvégzett feladatok, elért sikerek, vagy éppen kudarcok formálják a csoportot. Ha vezetőként kellő figyelmet fordítasz ezen folyamatok alakítására, garantáltan egy hosszú távon is jól működő, sikeres és hatékony csapatot tudhatsz a hátad mögött.

Olvass további cikkeket szervezetfejlesztés témában: