fbpx

Mindenki magából indul ki?

Egy-egy vezetői konzultáción, amikor előkerülnek a problémák, mindig megkérdezem, hogy mi az evolúciója a jelenségnek, azaz, hogy miként alakult ki az adott jelenség. Ilyenkor jellemzően érzelmektől fűtötten szokták elmesélni a vezetők, hogy mennyi mindent próbáltak ki annak érdekében, hogy megoldják a helyzetet, de egyik sem vált be. De vajon miért nem? A minap egy szolgáltató cég ügyvezetőjével volt hasonló beszélgetésem, aki az alábbiakról számolt be:

„Ahogy elkezdtünk növekedni, fokozatosan sikerült ledelegálnom a feladatokat. Ekkor azonban azt tapasztaltam, hogy a kollégák nem úgy végzik el a munkát, ahogy szerettem volna. Ezért összeírtam nekik a folyamatokat, elmondtam nekik, hogy miért úgy kell csinálni. Őszintén szólva, nem sokat ért, lényegében nem változott semmi. Ezután bevezettük a CRM rendszert, amely félig-meddig hülyebiztossá teszi a folyamatot, de nem rögzítik bele normálisan az adatokat. Egy kollégát ki is emeltünk csoportvezetőnek, hogy ellenőrizze az adminisztrációt, de nem nagyon oldódott meg a probléma. Ha százszor nem beszéltük már át a folyamatokat, akkor egyszer sem, de egyszerűen képtelenek megcsinálni, pedig nem nagy dolgokról beszélünk. MI a fene legyen? Most küldjem el őket? De mi a garancia, hogy egy új ember jobb lesz?”

Mi is történt itt valójában? Olvassunk a sorok között egy kicsit!

Adott egy cégvezető, aki jól csinálta a feladatokat, hiszen növekedett a cég. Megpróbálta leadni a feladatokat, de a kollégák más kompetenciákkal rendelkeztek é nem is biztos, hogy motiváltak voltak a feladatra. Az első csapda, amibe beleesett a vezetőnk, hogy ő írta össze a folyamatot és nem vonta be ebbe a kollégákat.

Sokkal elkötelezettebbek lesznek az emberek, ha bevonjuk őket, és velük közösen alakítjuk ki a folyamatokat. Miután ez nem vált be, a vezetőnk úgy érezte, előveszi a nehézfegyverzetet és egy szoftvert alkalmaz a folyamat végrehajtására.

Most csak annyi lett volna a feladata az embereknek, hogy normálisan vezessék a teendőket. De ez sem ment. Másodszorra is elkövette azt a hibát, hogy nem vonta be a kollégákat, ráadásul ennek így (hangsúlyozom így) az volt az üzenete, hogy majd a CRM rendszerben látszódni fog, hogy milyen feladatok maradtak el. Ez végképp nem volt motiváló. Ezután még az emberek feje fölé kinevezett egy „kápót”, aki ráadásul közülük való, hogy ellenőrizze őket.

Ne csodálkozzunk, hogy nem jött meg az emberek kedve a dologhoz! A vezetőnk eközben folyamatosan magyarázta, hogy miért így kell csinálni a feladatokat. Úgy gondolta, hogy ha megérteti az emberekkel racionálisan, hogy mi a feladat, akkor minden rendben lesz.

Magából indult ki! Ő ugyanis úgy működik, hogy ha érti a logikát, akkor meg is csinálja, és ha problémával találja szembe magát, akkor racionalizál. Azt hitte tudat alatt, hogy ha még jobban elmagyarázza, ha egy eszközt ad a kezükbe (CRM), akkor minden rendben lesz.

Egy baj van! Az emberei nem így működtek. A folyamatok fejlesztése, a racionalizálás, a logika, a magyarázat nem mindenkinek a megfelelő nyelvezet arra, hogy együttműködővé tegyük. A működés hatékonyítása és hülyebiztossá tétele jobbá tette ugyan a folyamatokat, de motiváltatlanná tette az embereket.

Elmaradt ugyanis az emberekre való valódi odafigyelés, a bevonásuk, és a mi a leglényegesebb: elmaradtak az érdemi visszajelzések.

Vezetőként ne magadból indulj ki! Nem biztos, hogy az embereid ugyanúgy gondolkodnak és ugyanaz a működési sajátosságuk, mint a Tied! Az említett vezetővel egyébként most közösen elkezdjük visszalapátolni az emberek hitét és bizalmát azáltal, hogy megkérdezzük tőlük, hogy ők hogy látják a működést, szerintük mi a probléma és min lehetne javítani.

Ismerj meg vezetéspszichológiai eszközöket, hogy jobbá válj abban, hogy hogyan alakítsd ki munkatársaid elkötelezettségét, hogyan tartsd fenn motivációjukat és hogyan építs ki bizalmi kapcsolatot velük.

Olvass bele legújabb könyvembe: A motivált munkatárs létezik

Csatlakozz a TeamGuide Vezetői Clubhoz!