A konfrontációkerülés jelei

1. Félsz, hogy megbántasz másokat

A konfrontációt kerülő emberek fő mozgatórugói közé tartozik, hogy ne bántson meg másokat és mindig olyan véleményt mondjon el, amivel pozitív élményeket okozhat, s így ilyeneket is kaphat viszont. Ha vezetőként azért nem állapítasz meg kritikát munkatársaiddal szemben, mert félted őket (valójában magadat), akkor a fejlődésre való lehetőségtől is megfosztod cégedet.

2. Homokba dugod a fejed

„Majd megoldódik valahogy.” „Annyira nem is nagy a probléma.” Ezek nagyon szép, idealisztikus megközelítések, és vannak esetek, amikor ez a jó megközelítés, de egy cég életében az ilyen esetek száma elenyésző. Sokkal valószínűbb, hogy idővel inkább csak súlyosbodik a helyzet. Szóval, ha néha azon kapod magad, hogy figyelmen kívül hagyod a problémákat, érdemes odafigyelned!

3. Majd később megcsinálod

A második pontnak egy súlyosabb változata, amikor valaki tisztában van azzal, hogy a probléma valós, és nem fog magától megoldódni, de újra és újra elodázza a teendőket. Ennek szélsőséges verziójára az angol szakirodalomban már külön terminust vezettek be: a gunnysacking esetén az adott személy ezt egészen addig folytatja, míg a sok felhalmozódott probléma teljesen megoldhatatlanná válik.

4. De hát Te megpróbáltad

Igen, tudod, hogy probléma, feszültség van. Igen, Te tettél is valamit az ügy érdekében. A probléma viszont továbbra is fennáll, és ez már nem először fordul elő? Ez azoknál a személyiségtípusoknál szokott előfordulni, akik saját lelkiismeretük megnyugtatása érdekében látszólag tesznek néhány lépést, valójában azonban csak pótcselekvéseket visznek véghez.

5. Pedig Te határozottan elmondod a véleményedet

Mit határozottan? Néha egyenesen agresszívnak titulálnak! Csakhogy ez a jelenség valójában épp az ellenkezőjére is utalhat. Gyakran előfordul ugyanis, hogy ezzel a magatartással csak a probléma megoldásának ellehetetlenítésére játszik az illető, még ha nem is tudatosan. Azok, akik valóban a megoldást keresik, a higgadt, észérveken alapuló kommunikációt részesítik előnyben. A fent említett magatartásformák gyakran nem tudatosan jelennek meg, alakulnak ki, azonban van egy közös jellemzőjük: egyik sem a proaktív, előremutató viselkedés jellemzői, s előbb vagy utóbb csak egyre súlyosabb problémákat eredményeznek.